A kékfrankos közös közép-európai kincseink egyike, amit több borvidéken, több országban is sajátjukénak éreznek. Az egykori Monarchia területén szinte mindenütt szerveznek kisebb-nagyobb tematikus versenyeket, az egyiket a szlovéniai Sevnica városában. Az idén negyedszer rendeztek nemzetközi kékfrankos megmérettetést, magyar borok először indultak, de rögtön elhoztuk a champion címet és a Top 20-ba is négy borunk került be.

Vannak borok, amiket a hétköznapokra vásárolunk meg. Kenszei kolléga nemrégiben az eszéki Metro áruházban bóklászott, hol másutt, mint a borospolcok között és ráakadt erre a borra. Jó áron, egy literes kiszerelésben, malvazija istarska, kosárba került, onnan a hűtőbe, végül a poharunkba.

A villányi Csillagvölgy Pincészet pár éve olyasvalamibe vágta a fejszéjét, amire Villányból számítottunk talán a legkevésbé: könnyű, reduktív, ugyanakkor technológiailag makulátlan fehérborokkal és rozékkal betörni a piacra. Nos, a pincészet eddigi négy éve alatt természetesen a könnyebb vörösök is bekerültek a képbe, azonban az alapkoncepció igencsak sikeresnek bizonyult. Gere Attilát és szerepvállalását emitt már ismertük, most a másik fontos szereplőt, Schubert Vilmos ügyvezető-tulajdonost faggattuk.