Budapesten a nagypénteket megelőző estén tartott kóstolót Heit Lóránd bihardiószegi borász a belvárosi Zengő Bárban. Szerencsére a fővárosban aznap csak eső esett, nem úgy mint a keleti országrészben, ahol - hogy Bari Károlyt idézzem - hófúvások kondái túrták járhatatlanná az utakat.
Nekem a furmint mindig talány. Izgalmas borokat ad vulkanikus talajon, de az a stílus csak szűkek kedvence, én értékelem, de nem lettem rajongó. Vagyis vannak pincék, borok, évjáratok, amelyeket tisztelek, kedvelek, szeretek, de sokkal több olyan van, ami hidegen hagy, vagy pont, hogy kiábrándít.
No meg persze némi dohogás, hogy mi a helyzet a magyar rozékkal, egy kis kitekintő, mert borászatokban is jártunk, és persze videók, mert anélkül már nem élet az élet…