A Szekszárdi Szüreti Napok nem véletlenül és nem magától lett a régió legjobb boros rendezvénye. Azt hogy a legjobb, nem mi mondjuk, a Magyar Turizmus ZRt. végzett kutatást és a régiónkból ez a fesztivál a második legnépszerűbb - a busójárást követően. És ha a közönségnek tetszik, de a boros közegnek is tetszik, abban kétségtelen sok munka lehet. Jól kitalált, persze mindig lehetne javítani, és mindig változik is picit, ez így van rendjén. Idén a kihagyhatatlant a szerkesztőségünk egy része sajnos kihagyta, de eMZé és mÁkos kollégák a Dél-dunántúli Boturisztikai Klaszter pécsi fehérboros standján álltak helyt. És azért kóstoltak szekszárdi borokat is. A beszámoló most eMZé tollából.

Ezzel a szöveggel díszeleg a felfestés a Villányi Víz palackozójának falán. Aki pedig járt valaha Villányban egészen biztosan belefutott már a Villányi Víz valamely formájába. Nem a csapvízre gondolunk, hanem azokra a palackozott vizekre és szódára, melyek mind ezt a nevet viselik és a legtöbb villányi vendéglátós és pince ezt használja. Nagy valószínűséggel ebből itta a fröccsöt a megfáradt vendég és egy ilyennel oltotta szomját menet közben egyik pincéből a másikba. Ráadásul az idei Pannon Borrégió TOP25 kóstolófesztiválon is megismerkedhettek a Villányi vízzel.

Általában azt mondják, a kávé és a bor nem működnek jól együtt. Bár mondták, mondják ezt a csokoládéra, fagylaltra és sok másra is, de rendszeres kávéfogyasztóként, no és borkedvelőként kihasználtuk, hogy van egy sokdíjas barista a vidéken. Borászból is akad, a szekszárdi Kávé Házában mindig összefutunk velük. A feladatra találtunk is önkéntest hamar. Összehoztunk egy közös kóstolót.