Lazulunk. Nincs mit tenni. Kánikula van. Harminc. Harmincöt. Celsius. Nehéz összefüggő mondatokat alkotni. Amúgy se megy sokszor, dünnyögik most jóakaróink, de most végképp nem. Csak annyi erő marad, hogy bort nyitunk. Fehér legyen, most az, és ne túl sok. Kezembe akad egy cserszegi fűszeres. Legyen.
Amikor a rendezvény előtti napon azt láttuk a jegymester-kimutatásban, hogy 178 jegy elővételben elkelt, megszűnt az aggódás, hogy nem leszünk elegen. Aztán másnap záráskor meglett a végleges szám, 320 karszalagot adtunk ki, ennyien még sohasem voltunk TOP25 kóstolón, a bor elég volt, az E78 kellemes hőfokon zsibongott, ha a végére nem fáradunk el, nem is az igazi. De a Sétatérre még eljutottunk, hagyomány ez, bár a Cella Septichorából csak ki kellett lépni a térre, de kellett a lazítás. Huszonöt bor csodálatos élete a Zsolnayban.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Egy bor: Lansai chardonnay 2021
-
Vitaindító írás a Pécsi Borozó főszerkesztőjétől
-
avagy út az alkoholmentes „bor”-tól a dubaji csokoládéig
-
Egy bor: Vina Laguna malvazija istarska 2023
-
Beszélgetés Barta Károllyal
