A múlt hét némi bútorcserével járt, a nagyobbik gyermek határozottabb tinédzserré válása okán. No meg azzal is, hogy utána jelentősebb takarítás következett, aminek áldozatául esett a minap, na jó nemrég, azaz hónapokkal ezelőtt elromlott borhűtőm is. Helyére beköltöztettem egy borospolcot a pincéből, a borok előkerültek az itt-ott felbukkanó kartondobozokból, faládákból. És előkerültek borok címke nélkül is.
Lehet, hogy a világ szerencsésebb fertályán a szem sem rebben egy ilyen árkategóriájú bor láttán, de mi azért jellemzően összehúzzuk a szemöldökünket egy ötszámjegyű összeg felbukkanásakor. Ha pedig megengedhetjük magunknak, hogy valamilyen különleges alkalomra beszerezzünk egy-egy efféle palackot, akkor joggal várjuk el, hogy felemelő, katartikus élményt nyújtson.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Olaszrizling Október a pécsi Cornel’s borbárban
