A cirfandli talán sosem volt egyszerű téma a pécsi borvidéken. Ha valaminek van ismertsége innen, akkor azt ez a fajta hozza. Eladható, keresett, érték. De vajon jó bor-e? És minden esetben? Az elmúlt évek során elég sok cirfandlit kóstoltam már, pécsit és osztrákokat is természetesen. Nem sok igazságtartalma lenne, ha azt állítanám, a megoldás következik az alábbiakban.

Hatodik alkalommal sorakoztak fel február 22-én a Corinthia szálló dísztermében a szekszárdi és egri bikavérek, ezúttal a Borjour csapatának szervezésében. A nagyszabású megmérettetés előtt a hotel egyik különtermében, békés „terepasztal” mellett a borszakírók megbeszélést tartottak, hol is tart ma a bikavér. A kerekasztal beszélgetést Mészáros Gabriella borakadémikus vezette, aki erre az alkalomra négy-négy olyan szekszárdi és egri bikavért választott ki 2016-ból, amelyek valamilyen szempontból tanulságosak. Ha ilyenek lennének a magyar bikavérek, persze máris fellélegezhetnénk, hogy jó úton haladunk, de azért még sok a tennivaló. A kóstolás közben felmerült legfontosabb kérdéseinket (és lehetséges válaszainkat) összegezzük most.

Meglepő eredménnyel zárult a Kalamáris Borbisztróban megrendezett Cabernet Franc Bor-Boksz a Szekszárdi és a Villányi borvidékek között. Öt súlycsoportban választottunk - két-két tétel közül - kedvencet, és a rendezvény végén abszolút győztest is.