Az eső szemerkélni kezd, amikor ebédelni indulunk. Pedig a Mediterrán szálló parkolójából van az egyik legizgalmasabb pécsi panoráma: a külfejtés, részben már újból élettel megtelve, a szinte végtelen mély alján a bányató, egy sci-fi ideális díszlete. Az esős Déli télből a Mediterrán éttermébe menekülünk, egy kis melegedés és pár finom falat reményében.
Elegánsan érkezünk, most a hotel mélygarázsában helyezzük el ideiglenesen autónkat. Ebédelni érkeztünk a belvárosba, a téren nincs már szabad hely, gyalogolni meg, nagy fotóstáskával nem szeretnénk. A mélygarázs azonban abszolút megfelel a célnak. Lentről közelítjük meg a Palatinus szálloda éttermét, amely az egyik legszebb terem a városban. A Déli tél során itt a szállás kedvezményes, no meg van mandulás menü is.
Kirándulunk. Természetesen a Mecsekbe. nem megyünk messzire, elindulunk Komló irányába, aztán Árpádtető előtt balra kanyarodunk. Az út a Melegmányi-völgybe vezet, mi a vízesés helyett most inkább ebédelünk. A Gilice panzió és természetesen az étterme is három éve várja a vendégeket a Mecsek csendes, ámde gyönyörű zugában. A Déli télben már csak egy kis hószállingózás hiányzott, de hát a pannon mediterránban ragyogó napsütésben volt részünk.