A tettyei busz végállomásától alig pár méterre, és végre felújított, asztaltúton jutunk el a Bagolyvárba. Ha gyalog jöttünk volna, bizony megéheznénk eddig a Belvárostól felfele vezető sétában, de autóval jövünk. Így az utat még jobban értékeljünk, viszont a Déli télben ettől függetlenül éhesek vagyunk: a kakaskirályt és a délvidéki kacsát mielőbb tányérunkon szeretnénk látni.
Tettyei sétánkat váratlan hóvihar zavarja meg. A kisgombócokban megeredő hózuhatag elől a közeli vendéglőbe menekülünk. A Tettyéről, mármint az étteremről az első emlékképem a kilencvenes évek elejéről való, német nagynéni és nagybácsi hozott el ide, merthogy „itt olyan jó svábosan főznek”. Akkor a virágos kerthelyiségben ültünk le, most a hó értelemszerűen a belső terembe űz minket. A csalfa Déli télben egy melegítő ételsor pont jól esne.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Olaszrizling Október a pécsi Cornel’s borbárban
-
Kibicelés egy borszakírói diskurzushoz
