A java még hátra van, de csütörtökön már ráhosszabbítottunk egy kicsit a nyitvatartásra. Hetényi Emese pincészetük titkaiba avatta az érdeklődőket, mi meg végre beterítettük a fesztivált Pécsi Borozóval. Nem írtuk alá a nemvoltatoknyitva jegyzőkönyvet és közben még arra is jutott idő, hogy kitöltsünk annyi bort, amennyit csak lehetett délutántól késő estig.

A nap, amikor Budapest felé derül ki, hogy az újságok elkerültek bennünket, amikor a Várban pakolunk ki 600 palack bort, amikor a borklaszter standján minden nap a Pécsi Borozó szerkesztői várják az érdeklődőket, amikor még csak módjával kóstolgatunk. Ez volt az első nap, természetesen ki is fejtjük rögvest, a kattintás után.

Alapjában véve jó humorérzékkel megáldott embernek tartjuk magunkat, ezért hogyan másként értelmezhetnénk a Király utcára kiszűrődő zenét, mint felhívást keringőre? A táblán felirat hirdeti a jazz-t, meg world music-ot, benn mégis csak egy árva szintis zenél, méghozzá a mulatósabb fajtából.