Beindult kérem, nincs megállás. Stábunk megállás nélkül kóstol és kóstol, már megértjük Borbás Marcsit, lassan mi sem alszunk. Ezen a héten a pécsi hegyközségi borversenyen elsősorban fehéreket vehettünk szemügyre, míg Szekszárdon a rozék, sillerek és bikavérek kerültek poharunkba. Közel száz (na jó, versenyben csak 70) bort kóstolhattunk meg, voltak igencsak ígéretes tehetségek.

Budapesti túránk időzítése szerencsére úgy alakult, hogy a Somlói Tavasz is befért. Tucatnyi somlói termelő mutatta meg a 2011-es évjáratot, a borok döntő többsége még csak hordó vagy tartálymintaként érkezett. Somló megkerülhetetlen a magyar borvilágban, utánanéztünk, miért. RMP és zoranka a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Elérkeztünk a finishez, szombaton portugiesereket kóstolhatunk! De miért is? A portugieser a Villányi borvidék egyik fontos fajtája, amely a borvilágban ritkán kerül reflektorfénybe. A portugieser itt mutatja meg a fajta teljes szépségét, itt válik a mindennapok valódi borává. Már frissen, Márton-napjára is kedvelt újbor, de talán a szüretet követő évben nyújtja a legtöbb élvezetet. A portugieser (leánykori nevén oportó) ismert, ugyanakkor mégsem eléggé megértett bor, ezért fontosnak gondolunk egy olyan népszerűsítő rendezvényt megvalósítani, amely szélesebb körben is megmutatja, mi mindenre képes ez a villányi fajta. A Pécsi Borozó szerkesztősége, a Villány-Siklósi Borúttal együttműködésben 2012. április 13-15. között Villányi Portugieser Napokat szervez Pécsett.