A földrajzi és a történeti/emberi áttekintésből az az alapvető következtetés adódik, hogy mindkét terület kiválóan alkalmas a vörösborok készítésére, ezt a termelők nagyon pontosan tudják, és ez irányban fejlesztik tovább birtokaikat, szőlőiket. Míg Burgenlandban továbbra is meghatározó a kékfrankos, addig Villány, bár szintén hosszú korszaka volt, amikor ez a szőlőfajta volt a meghatározó, inkább a bordói fajtákra tett, azon belül is egyre kiemeltebben a cabernet franc-ra.
A természetföldrajzon kívül a terroir alakításában legalább ugyanakkora szerepe van az embernek, ha nem még nagyobb. Ebben a dolgozatban azt tekintjük át, hogyan alakult a két borvidék történelme, hogyan kerültek a francia fajták a fókuszba, azon belül pedig hogyan került szóba a cabernet franc.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Egy bor: Lansai chardonnay 2021
-
Vitaindító írás a Pécsi Borozó főszerkesztőjétől
-
avagy út az alkoholmentes „bor”-tól a dubaji csokoládéig
-
Egy bor: Vina Laguna malvazija istarska 2023
