Amikor a kóstoló első felében tíz friss tétel jön velem szembe, tíz karakán 2014-es, akkor elsőre nem rettenek meg. Bár féltettek a csata előtt, óvtak a repülő, vad savaktól és alattomosan borba bejutó, szőlőből hozott rothadásos ízfoszlányoktól, mit sem számított. Szerencsére nagyobb gondok nem is voltak. Iható borok, többségében, egy-két kivétellel, amelyek mellé a „kedveltük” megjelölést is felkarcoltuk.
Van, hogy egy bornak jót tesz, ha nem társaságban, inkább egyedül kóstoljuk, pontosabban kettesben ülünk asztalhoz. Az is jót tesz neki, ha több napig kóstolgatjuk, így míg a palack végére jutunk, teljesebb kép alakul ki. Persze, a hétköznapokban erre kevés az esély, az átlagfogyasztó - ha van olyan -, biztos nem pepecsel ennyit. Inni szeretne, jót akar inni, miért is ne? Hát itt egy jó bor.
-
Motovuni teran kóstoló
-
Egy bor: Vinedos San Lucas pinot noir méthode champenoise 2020
-
Kritika: Planina-sor, Vasutas borkert, Pécs
-
Kritika: Balkán-kóstolósor, Vasutas borkert, Pécs
