Most kivételesen én késtem egy keveset, de megvártak a Takler&Tüske sorral. Meg előtte még van pár más is. A szokásunkhoz híven most is élőben tudósítunk a szerkesztőségi nagyasztal mellől, amit ezúttal is tucatnyian ülünk körbe. Van bevezetésként néhány fehér, de a hangsúly a vörösökön lesz vélhetőleg. Szekszárdi színek a poharainkban, kezdünk, az elsőt már ki is töltötték.
Tavaly karácsonykor találtuk ki, hogy legyen borszakkör. Egy olyan hely, ahol azért jövünk össze, hogy borról beszélgessünk, borokat kóstoljunk, megtaláljuk a kedvenceinket, megkönnyítve ezzel a borvásárlást vagy az éttermi rendelést. Olyan legyen a borszakkör, ahova nem a sznobizmus viszi a vendéget, s ahol nem a didaktikus okítás vezérli a szervezőt. Azért nem bíztuk a véletlenre: cabernet sauvignon volt a nyitány. Legyen havonta egy jó hétfő esténk!
A kétheti rendszerességet nem könnyen tudjuk abszolválni, most éppen egy hetet hagytunk a regenerálódásra. Nem feltétlen a bor maga, mintsem a társaság okozta hatások kiheverésére pont elég ennyi idő. Meg össze is jött pár bor, ideje volt megbontani őket. Tegnap este kóstoltunk, jegyzeteltünk a pécsi Kalamárisban, ma reggel frissibben megosztjuk a tapasztalatokat.