Természetesen kóstoltunk is a Radó pincében. Összesen 13 Radó-bor került a poharainkba. Pécsről fehérek, saját szőlőből, majd villányi és szekszárdi vörösök, vásárolt szőlőből készült borok.

Éjjel nézve a Mecsek déli oldalát, a családi házak fényeit látva még szembetűnőbb, hogyan terjeszkedett Pécs lakóövezete egyre feljebb, egykor jelentős szőlőültetvények helyére. A tőkék helyett már régóta csak újabb házfalak nőnek az értékes termőtalajon. Nagyobb, egybefüggő pécsi szőlőterülete ma már csak a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnek van.

Kincses Baranya bemutatkozott Budapesten, mi sajnos nem voltunk ott, kóstolt viszont lassan már állandónak mondható külmunkatársunk, kiküldött budapesti emberünk: Palack kolléga. Az alábbiakban az ő élményeit osztjuk meg olvasóinkkal. 

Egyre többet hallok, olvasok Pécs környéki pincékről, borokról. Szép lassan feltűnt az el-kellene-menni-oda térképemen ez a borvidék is: kezd kirajzolódni, színesebbé válni a korábban fehér folt. Múlt szombaton pedig az élmény házhoz jött nekünk budapestieknek. Elég volt a belvárosba mennünk késő délután, hogy ihassunk nem is egy korty baranyai bort. Négy pince huszonhat tételét lehetett kóstolni, nem is kell már elutaznom oda – gondoltam a kóstoló előtt.