A hétvégére már mindenütt toll- és májfosztott libákat találni csak, hangos gágogást már sehol. A konyhákon sürögnek-forognak, előmártonozással indul a szezon, mi is tartalékoltunk még némi őszi Pécsi Borozót, aki eddig nem jutott hozzá, most még a forgalmasabb, mártonozó pincészetekben találhat belőle. De mielőtt belevágnánk a libacombba, belekortyolnánk az első ideibe, hallgassuk meg, mit is mond erről (s más borokról) Hamvas Béla. Akinek a pécsi Művészetek és Irodalom Házába egész rendezvénysorozatot szentelnek.

Egy éves volt nemrégiben a Pécsi Gastro Club, a jubileum alkalmából nem cifrázták, Czifray-estet rendeztek az Enoteca Corsóban. Mindig izgalmas egy Corso-vacsoraesten részt venni, most azonban a meghívott vendégek még különlegesebbé tették az estét. Majdnem kétszeres volt a túljelentkezés, ami a szokatlanul kedvező ár és a vendégek miatt nem is csoda. Amíg Molnár B. Tamás nejével, állandó szerzőtársával Bittera Dórával a Magyar Televízió riporterének kérdéseire válaszolgattak, már az asztalra is került Szentesi József pincészetéből az első tétel, a Szentesi Velence Cuvée.

A szeptember valójában a Szőlő és Bor Ünnepével ér véget Pécsett. Innentől már mintha a jó idő se lenne az igazi, megszűnnek a borozgatások a gesztenyefák árnyékában, várhatjuk a tavaszt. Idén a Sétatérre került át a rendezvény, talán jövőre már visszatérhet igazi helyére, a Széchenyi térre. Itt sem volt rossz, bár kicsit zsúfolt. Az egyéb kínálat valóban bővült, viszont a boros alig. Először volt ugyan Pécsi Borok Utcája, de hát öten ha kitelepültek. És ha már más, régión kívüli borvidékekről is hívunk borászokat, legalább jókat hívjunk meg…