Amikor éppen nem „boxolnak” vagy tematikus kóstolóznak Szabó Zolival, akkor a Kalamáris Borbisztró és Vinotéka csapata pincéket szemel ki és mutat be, lehetőség szerint a borász, a borok megálmodójának aktív részvételével. Jómagam a kadarkák versengése után a csobánci Villa Tolnay Borház bemutatkozását is egy kihagyhatatlan alkalomnak gondoltam, szerencsére újfent nem csalódtam. A birtok borait Nagy László birtokigazgató mutatta be, és az első fél órában még az esemény beszélgetőpartnere, Szabó Zoltán sem nagyon jutott szóhoz. Nagy szó ez, itt már éreztük, hogy fajsúlyos dolgokkal fogunk találkozni!

Gyermekkoromtól kezdve volt bennem valamiféle révült csodálkozás, amely felszínre tört, ha egy filmben azt láttam, hogy evőpálcikát használnak. Nem volt ez egy eltúlzott sóvárgás, mert például sosem vezetett odáig, hogy fűzfavesszőkből magam fabrikálta pálcikákkal próbáljam belapátolni a karácsony környéki kocsonyát… Csupán egy kis száj-tátva-maradás és álmélkodás. Olyannyira veszteg maradt a törekvés, hogy Magyarországon egy-egy alkalommal meglátogatott távol-keleti éteremben sem nyúltam a pálcák után, mert valahogy póznak éreztem, és nem kívántam ügyetlenkedésbe fullasztani az alkalmat. Még Japánba is úgy érkeztem, hogy volt bennem egy óvatos távolságtartás, holott éreztem már a repülőgépen: e tartózkodásomat vélhetően revideálnom kell…