Bár már 2007-ben elkezdődött a Pécsi Borozó szervezése és előkészítése, sőt korábban is foglalkoztunk boros ügyekkel, blogoltunk, írtunk, kóstoltunk, de 2008-ban jelentünk meg először Pécsi Borozóként nyomtatásban, majd weben. A hatodik közös évünk kezdődik el, új kihívásokkal, új energiákkal. Hogy mivel is töltődtünk fel? Mit kóstoltunk, merre jártunk, milyenek voltak az élményeink 2012-ben? Egy kis összegzés, nem toplista, csak ezeket szerettük.

A BorKultúra SzabadEgyetem novemberi előadásán Módos Ernő az Alisca Borrend Nagymestere és Ferenc Vilmos a Dicenty Dezső Kertbarát Kör elnöke szavai nyitották meg azt az izgalmas és szakmai estét, melynek főszereplői kistermelői hordós tételek voltak. Mosonyi Pál, a Minerág Kft. Borászati laboratóriumának vezetője bevezetőjében részletesen beszélt a 2012-es év évjárati adottságairól, annak nehézségeiről.

A hideg idő ha megérkezik, jobban vágyik az ember a meleg ízekre, a testes vörösekre, és hajlamosabb engedni a fűszerek hangulati csábításának. A tél illatairól, ízeiről létezik valamiféle lappangó közmegegyezés, a fűszeres teából felszálló gőzben, a hidegben illatozó forralt borban. A tél édes fűszerezése valahol a mézeskalácsban sűrűsödik össze. A mézeskalács illata magában rejti azt az ízt is, amelyet évszázadok hagyományoztak át, s melyet ma mestercsaládok visznek tovább, vagy élesztenek fel.