Valódi idő- és gasztronómiai utazásban lehetett részünk február 16-án, amikor a Hetényi Pincészet meghívására Mecseknádasdra látogattunk. Grand Opening elnevezésű borvacsora estjük egészen a ’20-as évekig repített bennünket, a korhoz igazodó díszlet, csillogás, zene és dress code pedig alkalmat adott arra, hogy belesimuljunk ebbe a jó pár éve reneszánszát élő és szezonok óta tartó vintage-őrületbe.

Két bort bontottam nemrég - nem volt egy kerek évforduló, de mégis születésnap -, egyiket szándékosat, a másikat véletlenül. Aztán milyen jól tettem, pont így, ebben a sorrendben, elszállhat ugyan napközben a kocsi világítása, de este finom a vacsora, vidám a család, tetszenek a borok, mi kell még?

Jakab Tamás barátunk irigylésre méltó és toszkán utazásának második részében folytatjuk kalandjait Bolgheriben és Chiantiban, ahonnan hazahozott és félretett kincseit előbb-utóbb előcsalogatjuk egy közös kóstoló erejéig. Addig elégedjünk meg a fényképes útibeszámolóval.

Amikor Jakab Tamással legutóbbi toszkánai utazása előtt találkoztunk, a toszkán borokról beszélt lelkesen, majd utána is, csak még több lendülettel. Úgyhogy kértünk tőle egy talán megkésettnek tűnő, de azért így is élmény és beszámolót, (jórészt) toszkán csavargásokról.

Amikor a 10. Furmint Február rendezvényére igyekeztem a Városligetbe, kellemes, ünnepélyes izgatottság lett úrrá rajtam. Ezzel alighanem sokan így lehettek rajtam kívül, egyik ismerősöm például a négyórás nyitáskor már a ruhatárból ezt posztolta közösségi oldalán: „a Mennyország kapujában vagyok”. Valóban mennyei körülmények fogadtak: 110 pincészet több száz furmintja várta a nagyérdeműt.