A pincészeteket bemutató tematikus sorozat ezúttal a szekszárdi Vesztergombi Józseffel folytatódott a Kalamáris Borbisztró és Vinotékában. A félreértések elkerülése végett, azért azt illő tudni, hogy Szekszárdon két Vesztergombi is van. Vesztergombi Ferenc (és Csaba), valamint a Remete-Bor „fedőnév” alatt futó Vesztergombi József. József közel 8 hektáron gazdálkodik, eddig főleg kadarkájáról, kékfrankosáról, franc-járól, merlot-járól illetve az ezekből készített házasításairól ismert. Talán a szerző hiányossága is, hogy például fehérbort tőle még nem is kóstolt sohasem. Ezt mindenképpen pótolni kellett; jó borokra, jó szekszárdi borokra számíthattunk, nem is csalódtunk.

Amíg az előző napokban pár hasonlóan horvátborilag (is) elkötelezett borfirkásszal (na jó, voltak közöttünk komoly szaktekintélyek is, mint Angela Muir MW, Gerhard Eichelmann vagy Thomas Vaterlaus) jártunk be vagy fél tucat borvidéket, pluszban meglehetős számú bort is kóstoltunk, most két napig már Zágrábban helybe jönnek a borok. Tegnap kezdődött a Vino.Com gasztronómiai és borfesztivál, háromszáz kiállítóval, megszámlálhatatlan borokkal, mindenféle ínyencségekkel, belekóstoltunk a kínálatba, tőmondatos összefoglaló a pénteki napról.

Még indulásom előtt kiderült, hogy a legközelebbi barátaim közül ketten meglátogatnak.  Ákos és Kornél nagyvonalúan átengedték a programszervezést, így némi mérlegelést követően a Tokió-Fuji-Kiotó tengelyt ajánlottam nekik, amelyet a T. Ház egyöntetűen megszavazott, szem előtt tartva a mondást: ha Japánban jár az ember és nem látja a Fujit, az olyan, mintha nem is járt volna ott.