Nyári napokon gyakran érezhetjük a konyhákból kiszökő lecsóillatot. Nem véletlenül: a lecsó a nyár egyik legjellemzőbb étele. A magyar háztartásokban sokféleképpen készítik. A zsiradék mibenlétében, a hagyma, a paprika szeletelésének módjában, a paradicsom hámozásában, az ízesítésben is jelentős eltérések mutatkoznak. Az alap lecsó számtalan módon variálható, ízlés szerint készíthető rizzsel, tojással, tarhonyával, burgonyával, kolbásszal, tökkel, zöldbabbal, gombával stb. Elmondhatjuk: ahány ház, annyi lecsó. Következzék most egy alap lecsórecept úgy, ahogy én készítem.

Négy éves lesz idén az Ördögkatlan Fesztivál. Augusztus 3–7-e között a megszokott hangulatban és környezetben átváltoznak művészeti központtá a villányi borvidéki falvak. Augusztus 3-án este a nagyharsányi focipályán Kiss Tibiék lépnek a mikrofonhoz, tehát mint minden évben Quimbyvel indul a Katlan, és záródik augusztus 7-ről 8-ra virradóra Lovasi Andrással, meg a Kiscsillaggal.

Bonyhádot elhagyva, Bonyhádvarasd felé fokozatosan alakul át a táj. Lassan dombok vesznek minket körül, és ahogy az autóval vesszük a kanyarokat, egy hatalmas szőlőültetvény magával ragadó látványa fogad minket. Rögtön meg is fogalmazódik a gondolat, hogy visszafele itt mindenképpen lőni kell néhány fotót. Ekkor még csak nem is sejtjük, hogy ez a százhektáros terület ad otthont a bonyhádvarasdi Bernát Pince szőlőjének is. A 450 lelkes falu kicsi és barátságos. A templommal szemben az asztalosműhelybe fordulunk be iránymutatásért, ugyanis sehol egy tábla, ami jelezné a Bernát Pincét. Egy idős néni rögtön mondja is, hogy jó helyen járunk, már várnak ránk.