Jó pár évvel ezelőtt még mindenki elszörnyedt volna, ha a bort csokoládéval (bonbonnal) vagy kávéval párosítják, együtt kóstolják, kóstoltatják. Mára azonban nemcsak hogy divatja lett ezeknek az összeállításoknak, hanem egyre nagyobb sikerrel szervezik az ilyen jellegű kóstolókat, és egyre-másra kerülnek elő a különféle variációk.  Március 26-án a szekszárdi BorKultúra SzabadEgyetemen egy rendhagyó előadást rendeztek meg: Tóth Sándor háromszoros magyar barista bajnok, világbajnoki 6. helyezett (és még sorolhatnánk további címeit), egy sajátos gasztronómiai utazás kíséretében bebizonyította, hogy igenis kerülhet a kávé és a bor egy asztalra.

Most, hogy már erősen kifelé tartunk a februárból, bevallom őszintén, igencsak hiányolom a jó időt. Azt az igazit, ami a lányok szoknyáját megkurtítja, a fiúk napszemüvegén pedig  megcsillantja a napsugarakat (ki-ki válasszon érdeklődésének megfelelően, ugye...). Rendületlen tavaszvárásom közepette aztán érkezik egy kis nyári simogatás, palackba zárva, nem is akárhonnan, a Balatonról. Igazi nyarakat idéző fehérekkel, roséval, na és persze némi vörössel, mert a Balatonnál már vörösből is lehet nagyot és szépet alkotni.

Nincs egyszerű dolga az embernek, ha tolnai borokból szeretne áttekintő kóstolást szervezni, mert legalább olyan nehéz beszerezni őket, mint ahogy ismerni sem sokan ismerik ezeket a borokat. Másrészről meg csak be kell ugrani egy diszkontba és máris találkozhatunk velük. Csak nem biztos, hogy eddig tudatosult bennünk, honnan is származnak. A Tolnai borvidék a borrégió legnagyobbja, intenzíven növekedő bortáj, sokan és sokat telepítenek, az ismertségen azonban van még mit gyúrni. Ezért is kaptak meghívást a Borszemináriumba.