Egyre több bor gyűlik össze idehaza, amióta nincs kedvem egyedül megbontani egy palack bort. Csak társaságban kóstoltam az utóbbi hónapokban, de azért azt nem álltam meg, hogy amerre jártam, ne vegyek egy-egy palackot. Úgyhogy most elkezdtem „selejtezni”, vagyis a régebbi évjáratok féltett darabjait akár egyedül is megbontom hetente egyszer-kétszer. Most, hogy a szerkesztőségünk átköltözik a szomszéd utcába, lényegében nyugodtan kóstolhatok, már nem kell nap mint nap hat és fél kilométert hazavezetnem. Felvilágosodásom és eme tény örömére azonnal ki is húztam a dugót egy Heimann Családi Birtokról származó Szekszárdi Kadarkából: az évjárat 2007. 

Nem újdonság, hogy a borászatokban nők is dolgoznak. Lévén, hogy a borászkodás általában családi vállalkozás, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe. Manapság pedig egyre többször botlik az ember nőkbe és főként fiatalokba egy-egy borászatba betérve. Minket az érdekelt, hogy fiatal lányok miért kezdenek el borral foglalkozni, hogy mi vezette őket erre a pályára és persze, hogy mik a jövőbeni terveik. Első ízben három szekszárdi „borászlányt” kérdeztünk meg. Bodri Orsi főleg a borászat marketing és back office területén tevékenykedik, Eszterbauer Ildikó is főképp a háttérmunkát végzi és leginkább a papírmunka az ő része, míg Sebestyén Csilla egy jónevű skóciai hotel sommelier-je.

Néhány év alatt valóra vált a legtöbb szekszárdi borász álma. Szekszárd valóban divatba jött, jelentjük. Ennek pedig egyik egyértelmű jele, hogy az évek óta felfelé ívelő pályán mozgó Takler Pince most új feldolgozót, pinceágat és palackos tárolót avathatott október 25-én kedden este. Ez a fejlesztés még 2008-ban nyert el európai uniós támogatást és a több szempontból sem túl szerencsés 2010-es év miatt közel két és fél évig húzódtak a munkálatok. Takler Ferenc azonban elégedett és úgy érzi végre megfelelő helyen érlelődhetnek a borok és folyhat a pincében a professzionális munka.