Rögtön az elején elárulom a lényeget, hogy lássák, van értelme végigolvasni: csiszolatlan gyémántot találtam Tarcalon! Egy borászt, aki olyan mintha nem létezne, miközben a borai zseniálisak. Nézzük, hogyan jutottam idáig…

Az igen bevállalós és tökös dolog, hogy nemzetközi napot szervez valaki, egész pontosan Kézdy Dani a furmintnak. Nem előzményektől mentes a sztori, hiszen ő indította el a Furmint Februárt is, talán épp ezért lett február elseje a Furmint Day. Nem tudom, másutt hogy fogadták (vannak persze, akik fúrják őt és kezdeményezéseit rendesen, de akiben van becsület és erkölcs, tudja, hol a helye), mi Pécsett szerveztünk egy kóstolót. Sokan nem voltunk, de lelkesek és a borok, nos igen, meggyőztek ismét, lehet és érdemes furmintozni.

Egy szabad hétfőn esténken ültünk le beszélgetni-borozni egy jóízűt kenszei kollégával, jó ideje elmaradoztak ezek az esték. Sok bort nem bontunk, hatot kóstoltunk meg, van amiről még lesz visszajelzés itt is, de először egy Laposa-párost hozok. Nem véletlenül.