Nem először és nyilván nem is utoljára sértődik meg rám egy borász, vagy egy borvidék, bár főszerkesztői szerepkörömben ez az első alkalom. Történt ugyanis, hogy SzabóZé és Bukovics Martin írtak egy véleménycikket (megoszlanak a vélemények, hogy ez csupán egy kocsmai hőzöngés kefelevonata, vagy egy okosan megírt dialógus, de miután ismerem a szerzők szándékait, hajlok rá, hogy az utóbbi) a Pécsi borvidék állapotáról.
Néhány hete az a szerencse ért, hogy egy igazi legendával, Varga Jánossal csoroghattam át az osztrák Dunakanyaron, Ulmból Újpestre tartva. Ha pedig ott voltunk, nem maradhatott el egy kikötés Dürnsteinben és persze egy palack helyi bor elfogyasztása sem.
Az elmúlt hetekben két olyan grafikon is napvilágot látott, amiről azóta is mindenki beszél, legalábbis a közösségi média felületeken. Mindkettő Kínát veszi szemügyre, az egyik a borimport adatokat, a másik a kínai bortermelést és borfogyasztást. Elképesztőek az adatok, de vajon mi vezetett ide? Lássuk!
-
Motovuni teran kóstoló
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Látogatás Ausztria legrégebbi borászatában
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Egy bor: Mundi Gábor Somlói Juhfark 2021
-
Vitaindító írás a Pécsi Borozó főszerkesztőjétől
