Az is lehetett volna a cím, hogy „amikor a rajnai rizling és a hordó összecsapnak“. Ez kérem nem játék és muzsika tíz percben, hanem tűzijáték a javából! De vajon ki nyerte a csatát?
A fotókat és a videót a cikkhez Ercsey Dániel készítette
Óvakodok én, komolyan mondom akár mindentől is, de miután megkóstoltam Cseriék 2016-os (és rögtön utána a 2017-es) Octavus rizlingjét, fontos dolgokra jöttem rá. Na jó, nem olyan fontos dolgok ezek, csak szőrszálhasogatás, vihar a biliben, kinek mi tetszik.
Ez a videó azért készült, mert Cseriék címkéi a teljes palackot átölelik, ergo lefotózhatatlanok...
Mély citrom szín. Illatában első blikkre pici petrolosság és a citrom lereszelt, kicsit kesernyés mégis üde hangulata, aztán ahogy nyílik, szépen jönnek a mangós, ananászos jegyek, de egy kis szerecsendió és fehérbors is. Kóstolva közepesnél nagyobb testet kapunk, kerek savakkal és lassan áradó korttyal, ami az egész szánkat kitölti. Bár az alkohol nem sejteti, mégis érett és kifejezetten testes érzetű bor. Az ízképben a finomseprőn tartás határoz meg mindent, krémes struktúra, vajas karakter, ami mellett itt is ott van az érett mangó picit petrolos jellege, az ananász és egy kis körtekompótos jegy is. Érdekes kísérlet, a hazai ízlésnek merőben szokatlan lehet, de aki figyelmesen kóstol rajnai rizlingeket a nagyvilágban, az megtalálja ennek a bornak az eredőjét is! 88/100 pont
Elolvasva az elején belinkelt cikket, az merült fel bennem, hogy egyrészt úgy tűnik, hogy a kolléga talán a 2017-es évjáratot kóstolta, tekintve, hogy az sokkal direktebben fás, persze ez betudható annak is, hogy egy évvel fiatalabb. Másfelől egy kicsit szíven ütött a bor leírásának a felütése, „ez az amit nem kellene“. Miért is? Azért mert valakinek nem ÍZLIK? Hát ugyebár de gustibus non est disputandum, ráadásul aki a német rizlingeket deklaráltan szereti, az pontosan tisztában van vele, hogy nem ritka a 24 hónapos hordós érlelés és seprőn tartás. Oké, 1000 literes használt hordóban, de azért nincs akkora különbség, mint gondolnánk. Persze, 3-5 pont van, Dr. Loosen ilyen típusú rizlingjei simán megérdemlik a 92 pontot (nem a Falstafftól, ami mindent eleve 4 ponttal magasabbra tesz, mint mindenki más), de ettől még ez a kísérlet, ami Cseri Barni első spontán erjesztett bora, nem az, „amit nem kellene.“ Vitatkozni fogok, nyugodtan lehet, sőt kell is ilyen dolgokkal kísérletezni, aztán tanulni belőle, stílusokról és érlelésről beszélgetni és gondolkodni, mert az soha nem vezet jóra, ha valamiről kijelentjük, hogy ez biztosan rossz irány. Olyan, mintha elvágnánk a fejlődés lehetőségét a kísérletezés megtagadásával.