Az eseményen részt vett Miseta Attila rektor, Decsi István kancellár és Tarrósy István, a Nemzetközi Igazgatóság igazgatója a Pécsi Tudományegyetem képviseletében, hogy ismertessék az egyetem nemzetközi kapcsolatait, valamint tárgyalásokat folytassanak az együttműködési lehetőségekről.
Madaras Zoltán, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke, Teszlák Peter kutatási igazgató és Ipacs Szabó István főborász a tapasztalatcserére, és a latin-amerikai országok egyetemeivel, kutatóintézeteivel, szőlőgénbankjaival történő együttműködésre helyezték a hangsúlyt. A világban hatodik helyet elfoglaló pécsi génbank és a mögötte folyó tudományos munka méltó alapot ad a kollektív munkára, együtt gondolkodásra.
„Dél-Amerika borászatának gyökerei mélyre nyúlnak, így érdemes mind az értékesítés, mind a kutatások során együttműködnünk” – mondta el Bencsik Dávid, majd hozzátette: éves szinten 121 millió liter bort ad el hazánk a nemzetközi piacon, ám az ebből származó bevétel – annak ellenére, hogy sorra nyernek magyar borok a nemzetközi megmérettetéseken – jelentősen a várható érték alatt marad. „Pedig a magyar bor helye nem az alsó polcokon van, hanem az osztrák és egyéb regionális szereplők termékei mellett” – hangsúlyozta Bencsik Dávid.
A másik közös pont az, hogy a szőlőtermelés világszerte hasonló kihívásokkal küzd: a változó klíma miatt mindenki az ellenállóbb fajtákat keresi. A Pécsett található szőlőfajta-gyűjtemény jelenleg több mint 1500 tételből áll, melyet kölcsönösen bővíteni is lehetne a Chilében fellelhető legnagyobb, 300 fajtát számláló gyűjteménnyel.
„Pécs megkerülhetetlenné vált abból a szempontból is, hogy a klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó fajtákat kereső szakemberek itt találhatnak válaszokat” – hangsúlyozta Bencsik Dávid államtitkár-helyettes.
„Felhő alapú adatbankba integráljuk majd a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének adatait, a tőkéket pedig RFID-chipekkel látjuk el. A célunk az, hogy nyomon lehessen követni azt, hogy más-más klimatikus viszonyok közt mely fajta hogyan teljesít” – számolt be az idei tervekről Madaras Zoltán, a kutatóintézet vezetője. Azt is hozzátette: a valós idejű mérések lehetővé teszik majd, hogy a klímaváltozásra érdemben tudjon reagálni a szőlészet.
A programot színesítette a közelgő Vince nap apropóján, hogy Cziglányi Zsolt atya egy rövid spanyol és magyar nyelvű imádságot követően megáldotta a szőlővesszőket, melyeket ezt követően közösen metszettek meg a jelenlévők.
Fotók: Csortos Szabolcs / PTE
Videó: PTE Univ TV