Az előző rész kicsit könnyedebbre hangolt borai után evezzünk komolyabb vizekre, jöjjenek Szekszárd igazi nagyágyúi. Első körben három bikavér került a poharamba. Ha megkérdezünk pár embert, hogy mi is jut eszébe elsőként a városról, akkor minden bizonnyal szóba kerül ez az ikonikus bor is. Hazánkban ilyen névvel még Egerben is készítenek bort, a versengés pedig a két város között még mindig tart. Bízom benne, hogy mindez a borok minőségén mindkét helyen érződni fog, hiszen ezzel mi fogyasztók járunk igazán jól.
„Summer, Beach and Fish are in one word: SEA!” magyarázta prof. Guido Invernizzi az autóban, miközben a Balaton partján suhantunk a 6. Web Wine Writing study tour csapatával. Az olasz orvosprofesszor, nem mellékesen kiváló borszakértő, ezután értetlenkedve magyarázta, milyen sok magyar autót lát Jesolóban, miközben a horvát tengerpart egy karnyújtásnyira van hazánktól. Hozzáteszem, nem Guido volt az első olasz, aki ennek hangot adott.
Horkay Andrással a regionalitásról, a boros regionális szemlélet honi viszonyairól terveztünk beszélgetni, de kicsit több lett, maradhat? Maradt.
Milyen lehet egy könyv, amit hirtelen felindulásból ír a török borokról egy amerikai lány? Na biztosan nem ilyen! Vagy mégis?
Az idei Winelovers X rendezvény kóstolóprogramjának egyik felfedezése egy nagyon erős dél-balatoni sor kóstolása volt, ahol feltűnt egy olyan pincészet is, amely eddig nem nagyon jeleskedett a minőségi palackos borászatban, merthogy nem nagyon állított elő ilyet, inkább a szőlő termelésében és eladásában jeleskedtek Ez pedig a Rádpusztai Szőlőbirtok, melynek borászati vezetője Podmaniczky Péter, akinek a segítségével sikerült bepillantást nyerni Rádpuszta életébe.
Már a cím is kérdéseket vet fel és magyarázatra szorul, hiszen a magyar nyelvben nem különül el a szír és a szíriai, mindkettőn arabokat értünk, akik értelemszerűen muzulmánok. Ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk, hiszen aki arab, az sem biztos, hogy muszlim, lehet keresztény, sőt még zsidó vallású is, aki pedig szír, vagyis szuriáni, az az asszírok leszármazottja és szinte biztos hogy keresztény, de élhet Irakban, Szíriában és Törökországban, sőt a diaszpórában az USÁ-ban, Németországban és Svédországban is. Ráadásul olyan keresztények ezek a szuriánik, akiket Róma már 1700 éve eretneknek tart…
A pécsi hagyomány „tükének” mondja a városban letelepedett, ott szőlőbirtokkal rendelkező, azt művelő polgárt. Szabó Zoltán ugyan pécsi, belvárosi srác, de tükének legfeljebb borvidéki: pincéje Hosszúhetényben, a Zengőalján van, szőlői pedig a környéken. Invitálását azért fogadtuk el, mert nagyon kíváncsiak voltunk, ki készítette a remek pécsi rajnai rizlinget, ami évek óta az egyik legizgalmasabb fehérbor a vidéken.