Kérem Várjon!
Cikkek
Na de spori!
Egy bor: Csillagvölgy Villányi Gyöngyözőbor 2010
zoranka
2012 June 20.

A hosszú, fárasztó és dögmeleg nap végén jön a meccs. Végül is fociebé van, mit tehet mást a férfiember, mint besötétít, tévét kapcsol, és tölt. A  többség sört tölt, van aki a radlerre esküszik, nincs ellenvetésem egyikkel szemben sem, de nekem tegnap este gyöngyözőbor jutott. Az ukrán-angolt néztük, a kis férfiember az első félidőt még lekövette velem, bár néha átkapcsoltunk a másik csatornára, ahol a francia-svéd ment, neki ez Disneyland vs Ikea csata volt. Lesgól volt-e a nem megadott gól, nem tudom, de az ukránok talán többet érdemeltek volna, Kassai itt már valszeg nem fúj, a gyöngyözőbor meg majd' mind lecsúszott.

A gyöngyözőbor akkor jó, ha nincs benne sok alkohol illatos, de nem pacsulis, könnyed, de azért érezzük a testét és finom gyöngyök simogatják korty közben a garatunkat.

A Csillagvölgy Pincészet viszonylag új játékos Villányban, bár egyik fő tulajdonosa, Gere Attila neve azért ismerősen cseng a magyar borkedvelők körében. Az itt készülő borok azonban nem az ismert villányi stílt követik: itt ugyanis csak reduktív, könnyed borok előállítása a cél.

Irsai, cserszegi, olaszrizling, sorolhatjuk a fehéreket, akadnak rozék, vörös csak egyetlen, portugieser található az inox tartályokban. És van gyöngyöző is, csavarzárral ellátva, ahogy a többi társa is. Lecsavarom, töltök, visszacsavarom, vissza a hűtőbe, az esti harminc fokban pillanatok alatt felmelegedne.

A meccs hajtós, figyelem, lassan kortyolgatok, a bor laza, alig tíz százalék alkohol, enyhe buborék-hatás, laza fröccs-feeling. Nincs túlzó illata, nem virágba burkolózik be, inkább őszibarackos, érett, édes illatok jönnek a pohárból és a korty is ezt a vonala követi. Édes gyümölcsösség, pici mentás-citromfüves erősítéssel.

Az angolok összehoznak egy potyát, az ukránok meg hiába hajtanak, még Kassai sincs velük, Vadkettő az orráig se lát el, nem hat bíró kell ide, hanem valami rendes jelzőszerkezet, de hát a FIFA matuzsálemek nem haladnak, csak én haladok a borral, a fél palack úgy elfogy egy félidő alatt, hogy észre se veszem. A gyöngyök picit hamar pukkannak ki, keveset töltök, úgy élvezetesebb.

Lefújják, angolok, franciák mennek tovább, lassan érdektelen lesz a további szakasz, nem úgy mint a gyöngyöző, töltök még egy pohárral, a többit elteszem másnap estére, egy hűvös pohár jó lesz a meccstelen nap végére.