Vannak arcok, akikkel A kávé házában futok össze leggyakrabban. Sebestyén Csabával gyakorlatilag kéthetente kávézunk egyet véletlenszerűen. A borai néha eljutnak tesztjeinkre, akkor elég jól szerepelnek. Legtöbbször a válogatásokat kóstoltuk tőle mostanában, Iván-völgyi, Nánai dűlőszelektált csúcsborokat. Meg jártunk pár hónapja a Kistücsökben is együtt, jól kis kirándulás volt. Aztán nemrég egy karton olyan Sebestyén-borral ültünk le egy asztalhoz, amelyeket már rég vagy még nem is kóstoltunk. 

A Pécsi Püspöki Pince csapata Kismartonban járt, és ha már arra jártak, természetesen végigkóstolták az eisenstadti Irgalmas Rend saját pincészete  által készített nedűket. A borok igencsak elnyerték a küldöttség tetszését, ezért hoztak is egy kisebb válogatást az aktuális tételekből. A mi szerencsénk pedig az volt, hogy ezeket meg is osztották velünk, így a cirfandlik után ismét a sógorok boraival ismerkedhettünk. Egészen pontosan három fehér és három vörös bor várt borklubunk tagjaira.

Erős kezdés után csalódás volt összességében az a 16 tétel, amelyet a zweigeltek és zweigelt házasítások délutánján átéltünk. Két egészen jó zweigelt után sorjáztak a felejthetőnek minősített borok, kevés volt köztük üdítő kivétel. Jellemző, hogy a nyolcvanas határt talán, ha a borok egynegyede átlépte. Nézzük végig alaposan, tételesen.