A múltkorjában pár török bort hozott borvilágjáró barátunk, de nem lett volna jó direktben nekiesni hét vörösnek, így felvezető köröket is szerveztünk. Két osztrák fehéret például. Alap fehéreket, nem mentünk tizenöt euró fölé. De így is lett visszataps.

Van egy nap, amikor minden évben tudunk találkozni azokkal, akik talán a legrégebben és a legközelebb állnak hozzám, hozzánk. Családi nap, lassan több gyerekkel, mint felnőttel, évről évre változunk persze mi is, a gyerekek idősebbek, mi valahogy maradunk ugyanúgy, mint amikor találkoztunk. Csak a régi fényképeken tűnik fel több haj, kevesebb háj, no meg azok az ősz hajszálak. Az apropót jó sok éve a szerb (ortodox) karácsony adta, a valláshoz egyikünknek sincs sok köze, a Balkánhoz egyik-másikuknak több, de ezen a január hetedikét követő hétvégén az a fontos, hogy együtt vagyunk. 

Szeptemberben újraindultak a borszakkörök is, kicsit kevesebben voltunk a megszokottnál, pedig ebben a félévben minden eddiginél izgalmasabb borkínálat várható. nem kellett csalódnunk a sauvignon blanc felhozatalban sem,a könnyedtől a keményen minerálisig, a gyümölcsöstől a zöldes-füvesekig minden típus megtalálható volt, már ami belefért ebbe a kilenc tételbe.