Nemrég egy sorban kóstoltuk meg ezt a két bort, de mégis megérdemlik, hogy önáló posztot kapjanak. A Planina Borház néhány éve egy általunk nagyra értékelt királyleánykát hozott ki, azóta se - most megint jó a bor, bár más karakterű. A Lárfa meg évről-évre izgalmas, könnyed házasítás, ami mindig más hangulatú kicsit,  2012-esnek vannak olyan tulajdonságai, ami miatt szívesen látjuk a poharunkban.

Nincs nagy tapasztalatom budai zöld körökben, talán Szeremley, Válibor, más emlékem most így nincs is a fajtáról. Aztán egyetlen doktorkollégánk jóvoltából ez a palack került a kezembe nemrég. Ő járt Badacsonyban, tetszett meg neki, hozta el. Én meg kibontottam, ismerkedtem, megkedveltem, érdekelne a többi is.

Szerkesztőségi megbeszélésünk volt, bor nélkül nem megy, bontottunk is párat. A kreativitást elősegítendő csupán. Nem is jegyzeteltünk. De egy bor a háromból ott motoszkált bennem még tovább is, egy rövid megemlékezést megérdemel, gondoltam végül. Odakinn havaseső, idebenn egy nyarat idéző bor.