Két nagyon fura év van mögöttünk. 2020 volt az, amelyik jobban ráijesztett mindenkire, de 2021 lett a kétségbeejtőbb, mert nem kevés idő múltán se látjuk, hogyan térhetünk vissza a normális kerékvágásba. Visszatérhetünk egyáltalán? Vagy építhetünk egy másik, posztpandémiás normalitást? Arra gondolni se szeretnék, hogy az állandó vírusfélelemmel terhelt jövőkép milyen lehet majd. Hogy borozunk hát mi 2022-ben? 

Tehát Libourne-Saint Emilion, július 17-én szombaton, egy közel 31 km-es egyenkénti időfutam, népszerű angol rövidítésével ITT (de nem Nokia…). Nem egyedi ez az eset, hogy a kétségtelen leghíresebb borvidék egy részén jókat tekernek, legutóbb Bordeaux és Pauillac között haladtak a bordói szőlőkben, 2010-ben, szintén egyenkéntin. Pomerol, Néac, Le Rival, Montagne és Corbin lesznek az érintett települések, mielőtt a világ egyik leghíresebb vörösboros kisvárosába begurulnak. A startállomás, ahol Roger de Leybourne anglo-normann lovag alapított erődítést, hamar a környék borkereskedésének a központja lett. Évszázadokkal későbbi bájos kiegészítése mindennek, hogy Libourne postahivatala 1967. óta eljátssza a francia Nagykarácsony szerepét: ide érkeznek a télapónak szóló levelek, hogy aztán innen adják fel őket a… valahová.