Van az úgy, hogy ünnepelni is szakítunk időt. Tettük ezt szombaton is. Az ünneplés nem elmélyült kóstolás, hanem ünneplés, boldogság, öröm és zene, tánc és beszéd, étel és bor, ahogy mondani szokás: két végén égetjük ilyenkor az usb-t. Jegyzetfoszlányok, emlékdarabkák szombatról.

Pihent a pincénkben pár palack német rajnai rizling, ajándékba kaptuk őket, illendő volt már elővenni és megkóstolni. De azért betettünk a sorba néhány hazait is, csak hogy legyen összehasonlítási alap. Kellemes kóstoló volt, ismerős tételek éppúgy akadtak, mint totális ismeretlenségből érkezők (ami persze csak a mi fejlődési kényszerpályánkat írja elő rizling téren), voltak nagy visszatérők és első találkozások, jó borok és kevésbé jók is. Összességében azért nem panaszkodhattunk.

Nemrég hozzám került négy palack Bősz Adrián bor. Megkóstoltam őket rendre, aztán visszadugóztam és hűtőbe raktam. Tegnap este meg újból elővettem őket, de igazándiból csak egyet választottam ki a vacsora mellé és a maradékot a svédek elleni focimeccshez. Ha szerencsét nem is hozott, fociban legalábbis, de jó estét szerzett nekem.