Kérem Várjon!
Cikkek
Nyugat-Balkán, kidugózva
Fesztiválborok a Szerdai Borklubban
zoranka
2009 October 13.

Az úgy volt, hogy sok fesztiválon jártunk az idén. Határon túl is, elsősorban dél felé. Megkóstolni, meginni nem tudtunk mindent, de volt, amit ajándékba kaptunk; volt, ami tetszett és megvettük; volt, amit elcseréltünk és volt, amiről már nem is emlékeztünk, honnan került a ládába. Nos, belőlük állítottunk össze egy kis ex-jugoszláv borválogatottat. Afféle Nyugat-Balkán válogatás volt ez, hiszen a bolgár, román, macedón borok hiányoztak a tizenötből. Nem rövid lista következik.

Vinarija Josić (Horvátország)
Graševina 2008

Az első bor a Szurdok Fesztivál kapcsán került hozzánk. Baranya horvát felén szép olaszrizlingek készülnek, ez most a vörösmarti pincészet alapolasza. Telt, citrusos illatok, grapefruit, némi élesztő. Ízben a citrusosság folytatódik, elég intenzív, lime és vanília, kis kekszesség a zárásban, ami nem tart igazán hosszan. Közepes savak, némi maradékcukor, nagyon korrekt, jól kidolgozott tétel. 84 pontot kapott átlagban, tízen pontoztuk végig a kóstolást.

Iločki Podrumi (Horvátország)
Graševina 2006

Egy nagy pincészet a Szerémség horvát részéből. A legkeletibb horvát pincészet, gyakorlatilag. Az olaszrizling illatában lestyán, barack, méz és citrusok. Savban komolyabb tartása van, érettebb anyag, de ez önmagában kevés. A vége nem maradandó, elég gyorsan eltűnik. A zamat határozott visszalépés az illatához képest. 79 pontot érdemelt ki.

Joze Kupljen (Szlovénia)
Sauvignon Challenger Suho 2002

Gere Viki készletéből érkezett az egyik meglepetésvendég. Egy korábbi borklubban már kóstoltunk a Ljutomer-Ormoz borvidéki borásztól egy šipont, azaz furmintot. Azt a kóstolót viszont jól nem írtuk meg, lévén elkavartam a jegyzeteket, de a furmintjuk határozottan tetszett. Ez a bor most 7 éves és még áll. Illatban hordó, frissen kaszált fű, cukrozott citrom. Zamatában pici csípősség, pici szénsav. Meg némi maradékcukor a korrekt savak mellett. Zárásban pici kesernye. Tisztelet a kornak, meg minden, így is 82 pontot hoztunk össze.

Fotó: borturista.hu 

Veralda (Horvátország)
Refošk Roze 2008

Nem ilyen rozékhoz szoktunk ezen a tájon, nehéz is bírálni az isztriai versenyzőt (akinek malvazija válogatására korábban 90 pontot adtunk). Eperszörp és kömény. Ázott kenyér és kandiscukor. Kicsit murcis hatású kortyban, van benne vagy 16 gramm cukor, érződik is, lomhává teszi, ezen a kis szénsav se segít. Eper és sárgadinnye, némi élesztősség. A pincészet első próbálkozásainak egyike - Luciano Visintin, a borász nagyon jó fej, kapott is tőlünk pár Dúzsi-rozét, távoktatás a mestertől. 77 pont, jóindulattal. 

Mačkov Podrum (Szerbia)
Portugizer 2008

Az egyetlen palackozott szerb oportó a Szerémség szerb részéről. A belgrádi vásáron egymáshoz küldtük a vendégeket, mindenki imádta, a miénket inkább. A „miénk” ez esetben Kvassay Levente portugiesere volt. Újbor ez, decemberben dobják piacra, frissen szánják a pohárba. Azért kibírt még pár hónapot. Illatban karakteresen oportós. Kis büdi, tutti-frutti, zamatban keveredik az édeskés a kocsányossággal, és némi likőrösség is felbukkan. Csokis banán, mondja valaki és valóban. A pincészetről, borairól már írtunk itt és itt. Ez most 78 pont.

Vino Veritas (Horvátország)
Refošk 2007

Rozéban nem jött be, hadd lássuk vörösben. Isztria egyik fő vörös fajtája, a teran mellett. Azt írja egyikünk: olyan, mint amikor a poloska megmássza a málnát. Hát van benne gyümölcs, van benne kis büdi, van benne vadhús. Animalitás. Meggylekvárosság.Sűrűen gyümölcsös, málnás-ribizlis, de mindez nagyon gyorsan eltűnik a korttyal. A végére kicsit csokissá válik, de összességében nem győzött meg bennünket. 78 ponttal értékeljük.

Veralda (Horvátország)
Refošk 2007

Ebben az esetben egy másik versenyző mutatja meg a fajta és az évjárat egy másik arcát. Borsos, meggyes, szilvás. Izmos savak. Kicsit oportós. Szájban nincs meg itt sem az igazi harmónia, van gyümölcs, mellette kis kesernyésség, a zárása ennek sem hosszú. Összességében egy hajszállal lett jobb, 79 pontot adtunk neki.

Vinakras (Szlovénia)
Teranton 2003

A két részes kóstoló első felét egy muzeális teran zárta. A szlovéniai Kras borvidéken működő pinceszövetkezet egyik csúcsbora. Az idei Vinistrán aranyérmes volt az idősebb teranok között. Rumos-mazsolás-csokis illatok. Kis likőrösség, fahéjjal és mentával fűszerezve. Zamatában ánizsos, medvecukros. A szerkezet egyben van, nem nagyon lóg ki a melegítő alkohol, vagy a magasan tartott sav sem, nem túl tömör, de izgalmas még így, 6 évesen is. 83 pontot kap tőlünk.

Vinogradi Nuić (Bosznia és Hercegovina)
Blatina 2007

A szünet utáni kezdőbor magasra tette a lécet. A Hercegovinában működő pincészet helyi fajtákat, vörösben a blatinát állította a fókuszba. A barrique verziója ennek a bornak a szarajevói borfesztivál legjobb vörösbora lett, de ez a „sima” változat sem rejtegetni való. Sötét, mély színnel kezd, fűszeres illatokkal, némi sűrű lekvár, fekete bogyókból. Fahéj és meggy. Összeforrott, gyümölcsös, édes-fűszeres, egyensúlyos szerkezetű, gazdag bor. Emlékezetes. 87 pont.

Veralda (Horvátország)
Merlot reserve 2007

A Veralda hármat is villantott ezen az estén. A harmadik lett a legszebb. Meggyes-csokis, fajtajelleges illatok. Harmonikus, szép savak, selymes, jól csúszik. Tele van gyümölcsösséggel, lágy tanninokkal. Zamatában erőteljesebb a szilvás vonulat, érett gyümölcs jön belőle. Korrekt savak, kis ásványosság is előbukkan. Tartalmas, érett, telt. Van benne szépség, finomság. Összességében 86 pontra tettük.

Vinarija Ivanović (Szerbia)
Prokupac 2006

A prokupac tradicionális szerb fajta, magyarul talán törökkadarkaként emlegetik. A pincészet Aleksandrovacban található, eléggé délen. A bor gyümölcsös, könnyed. Szinte tiszta szeder. Van azért még benne gyógynövény, cseresznye, aszaltsárgabarack és még több feketeszeder. Nem túl tömény, nem túl tolakodó, zamatban rövidebb és zártabb a vártnál. 82 pontot érdemel.

Fotók: borturista.hu 

Plantaze 13.Juli (Montenegro)
Vranac Pro Corde 2007

A másik meglepetésbor. Jómagam is azt hittem, van ebből otthon, de kiderült: megittuk. Így külön örültem, amikor Gere Viki ezt hozta, hiszen így 3 vranac került egy sorba. A leghíresebb vranac a montenegrói, egy ideig Magyarországon is kapható volt. Illata szegfűszeges, meggyes. Szép, kerek, tiszta, kicsit túlzottan is lekerekített bor. Nem nagyon lehet belekötni, mert nem túl bonyolult, viszont tartalmas, jó ivású bor. Van eleje, tartása, van hossza is, az íztartóssága korrekt. Megérdemli a 85 pontot.

Podrum Vukoje (Bosznia és Hercegovina)
V
ranac 2007

A pincészet szintúgy Hercegovinában található, mint a Nuić, viszont a szerbek által lakott részen. A fiatal borász által vezetett családi pincészet vranac bora kétségkívül egyedibb. Karakteres bor. Egységes illatban, zamatban. Sűrű, masszív anyag. Szeder és feketeribizli, kis meggylikőrösséggel. Hosszú, szép lecsengésű. Lehet azt mondani, hogy kicsit sarkos, de ettől lesz egyedi, izgalmas. Megérdemelt 87 pont.

Tažex (Montenegro)
Vranac 2005

A montenegrói egyetem szőlészeti és borászati kutatóintézetében készült a bor, a legnagyobb borkereskedő céggel karöltve. Illatában kakaó, füge és hús. Kis kanalas orvosság. Kóstoláskor égetett cukorban forgatott gyümölcsök jelentkeznek, aszalt gyümölcsökkel együtt. Kicsit újvilágisabb a stílusa, ez a testes, édeskés-ánizsos világ, szép és jó, de mégsem magával ragadó. 86 pont.

Mali Podrum Radovanović (Szerbia) 
Cabernet Sauvignon Barrique 2006

A Belgrádtól mintegy órás autózásra fekvő pincészet (korábban már megemlékeztünk róluk itt és itt)bora váltotta ki Indiából érkezett vendégünk, Yashoda egyértelmű elismerését. Az ázsiai borszakértő a Radovanović CS illatában sok fekete áfonyát, füstöt, tölgyet, majd a kortyban ezek folytatásaként még vaníliát, fűszereket, kerekséget talált. Illatában volt még kapor, szépen darált fűszerpaprika és menta is. Nagyon egyedi, illatban mindenképpen, de ízben sem hazudtolja meg a kóstolót. Szép, elegáns, összeforrott anyag, szerkezetben szinte tökéletes, érett tanninokkal, jó savakkal. Hosszú és tartós íze van, emlékezetes. Őszinte elismerésünk és 90 pont.


 

 

 

 

 

 

A déli borokhoz aznap délutén emzé kollégával együtt sütöttünk némi gibanicát (első kép) és sajtos proját (második kép). A recepteket Kern Ágnes könyvében lehet megtalálni, érdemes beszerezni a teljes könyvet is, akár innen is megrendelhető.