Kérem Várjon!
Cikkek
Nem szürke
Egy bor: Horváth Pince Tolnai Szürkebarát 2011
zoranka
2012 August 29.

Interjúzni jártunk pár hete Hőgyészen, egy fiatal borászt kerestünk fel. Horváth Lászlónak hívják, tehetséges srác, azért ne bízza el magát, de már most akad egy-két izgalmas bora, pedig még csak az ötödik saját szüretét kezdi. Bővebben róla a Pécsi Borozó őszi számában, most egy borát kóstoltam újra és bizony legalább annyira tetszett, mint a pincében. Jöjjön a szürke, ami nem szürke.

Szürkebarát. Divatosabban pinot gris. A fajta a Badacsonyhoz kötődik és viszonylag balterhes emlékei bannak legtöbbünknek vele kapcsolatban. Mint pinot gris, nekem Elzász az etalon. A tolnai dombok persze más vidék, a szürkebarát más bor, bár még nem is igazán tudjuk, milyen. A Horváth Pince bora egy izgalmas kísérlet, hogy milyen is lehetne. Legalábbis a tolnai szürkebarát.

A fenti kép első bora hősünk, amelyet ezúttal normál hűtőben tároltunk, azért nem túlhűtve, olyan 6-8 fokra lehet beállítva a ruszki masina. Illatban igazán csábító gyümölcsösséget mutat, barack, alma, körte, kis trópusi hatással párosulva. Talán még egy enyhe fűszeresség is megjelenik benne, menta és bazsalikom, csak nagyon diszkréten. Virágból nem sok, az is csak hogy dobjon az intenzitáson. Kerek, akár a korty. Telt, érett, jó gyümölcsösség, kis krémességgel, utóízében erőteljes őszibarack, édeskesernyés finomság, talán leginkább grapefruit.

A nagy melegben, odakinn a szőlőben is frissített, most a jóval hűvösebb szobában is ugyanúgy hat. Jó savak adjék a gerincet, sok gyümölcsöt tudott megőrizni és egészen telt, hosszú kortyú, nyomot hagyó, mégis könnyed bort kóstolhatunk. Már most kíváncsi vagyok a 2012-es évjáratra, a 2011-es ugyanis elfogyott, ha valakinek akad még egy palack belőle, óvja (de azért ne tárolja évekig) és arra érdemes pillanatban nyissa. Ha pontozni kellene, én 85 pontig biztosan elmennék és ha sokáig kortyolgatnám, akkor inkább hozzátennék, mint elvennék ebből a számból.