Kérem Várjon!
Cikkek
Két Janus és egy csapat gasztroartista
zoranka
2009 April 06.

A pécsi Néprajzi Múzeumban nyílt meg februárban és még jó ideig megtekinthető a Test és lélek gyógyszere – a bor című kiállítás. A Janus Pannonius Múzeum részeként működő gyűjteményben a napokban megélénkült a forgalom: a Janus Borház szervezett ide kóstolót, boraikhoz pedig a Gasztro Artist Férfi Főzőegylet álmodott falatkákat. Nem voltunk restek, és péntek délután rászántuk az első igazi napsütéses víkend első óráit egy múzeumi borkóstolóra. Kóstoltunk, jegyzeteltünk. És nem bántuk meg.

A Janus Borházat most nem mutatnánk be még egyszer, aki részletesebben érdeklődik, kattintson. A túronyi pince és szőlő mind-mind új telepítés, új építés. A 12 hektárról a 2007-es évjárat a szűztermés. Néhány bort kóstoltunk már ebből az évjáratból korábban, de kíváncsiak voltunk a folytatásra is.

Sauvignon blanc 2008

A pohárból nekem egy pici kén jön ki elsőre (erre elég érzékeny az orrom), aztán alkohol. És csak ezt követően derül ki, nem annyira a bodzás, inkább a csalános vonalba tartozik ez a sauvignon blanc. Még csak hordóminta, ha jól láttam a palackokat, tehát van még hova fejlődnie, mert erőteljes anyag, nem kis alkohollal és jó textúrával. Az erőteljességéből visszavett egy kicsit a túrós-ruszlis lepény, amelyből a halat kihagyhatták volna, úgy sokkal szebb párost alkottak volna a borral…

Fotó: Wéber Tamás

Rozé Cuvée 2008

Tiszta illatű, elsőre nem tűnik túl intenzívnek, de szépen bontakozik a pohárban. Nem a könnyed, laza, szőkébe hajló rozé, ez masszívabb, testesebb, már-már siller felé tendál, de még a határon innen. Szép savak vannak benne, javarészt pinot noir az alapanyag, valószínűleg innen ezek, meg rásegít egy kevés szénsav is. Egy részletesebb ismerkedést feljegyeztem magamnak a forró április napokra. A hozzá kínált szalonnás, juhtúrós, medvehagymás, tejfölös krumplilepény abszolút jó partner volt. Az egyik legsikeresebb páros volt a délután során.

Fotó: Wéber Tamás

Portugieser 2007

Egy régi ismerős. A kékoportónál nem mindig sikerül megőrizni a korábbi emlékeket a borban. Ez most nem is vitás, még mindig nagyon szép. Továbbra is egy nagyon kellemes bor. Gurulós, kis bársony, jól csúszik. Krémes-édes gömbölyű, kis égetett cukorral. Visszafogott savak, de úgy tűnik, még mindig elegendőek. A műveltalkeszen is jól szerepelt. Portugieserben pácolt sertésnyelv járt hozzá, semmi kifogás, tetszett a páros. A borban meg nagyon várom a 2008-ast!

Fotó: Wéber Tamás

Pinot noir 2007

Hát a folytatásban is egy régi jóbarát. Megbízhatóan 85 pontos bor, mondhatom nyugodtan, három kóstolón is annyit kapott már. Egyszer azt írtuk róla: A bordósba hajló árnyalatok tömény borra utalnak. Mégsem villányi „túltömény”. Illatban elsőre zárt, de nem kell neki sok és máris gyümölcsökkel enged ismerkedni. Friss, üde, elegáns. Arányos bor, izgalmas, van benne több felfedezhető réteg. Mégis jóivású. A pincészet elsőszülött pinot-ja, legyen még sok ilyen és jobb. Ezt most is csak megerősíteni tudom. Viszont partnerként talán a legrosszabbul sikerül fogást kapta, a hamis boursint, öt fajta sajtból és fokhagymából összegyúrva. Kesernyéssé tette az amúgy remek formában lévő bort.

Fotó: Wéber Tamás

Bordó Cuvée 2007

A klasszikus bordói fajtákból készített házasításban a cabernet sauvignon dominál, a cabernet franc és a merlot háttérbe húzódik. Ezt érezni a borból is, illatban visszafogott, lassan nyílik. Fűszeres, pirospaprikás, szedres illatok. Kicsit nyers a fa és magasnak tűnik az alkohol. Nincs még palackban, talán egy hónap múlva tervezik lepalackozni, én még palackban is hagynám érni piacra dobás előtt. Szép alapanyag ugyanis, jó bor, de még nagyon széthúz, még zajlik benne egyfajta belharc, hogy milyen is legyen a végén. Nagy esély van rá, hogy szép bor lesz, csak türelem kell még hozzá. Jelen állapotában nekem még kócos, de beismerem, nem a CS a kedvenc fajtám. A sajtnyárs, eperrel se nem tett hozzá, se nem vett el a borból.

Fotó: Wéber Tamás

Örömbor 2007

Ez már sokkal szimpatikusabb első beleorrolásra is. Háromnegyedrészt cabernet franc, a többi merlot. Ezt tervezik a cég zászlósborának, van miért. Nagyon nagy anyag. Dús, gyümölcsös illatok, krémes, csokis-erdei gyümölcsös zamatok. No és persze ez sincs még készen, de valahogy jobban egyben van. Jobban esik a korty, a magasabb alkohol – ez előzőhöz képest – itt nem annyira zavaró, kevésbé érzek nyers ízeket. Tömény, és nagyon intenzív bor. Ezt se mostani bontásra tervezték, majd elébb palackba kerül, majd remélem nem árazzák túl annyira, hogy ne jusson belőle pár palack nekem is. De a Janus Borház nem a túlárazásról híres, maradjanak ebben következetesek. Töltött tojás volt hozzá.

Fotó: Wéber Tamás

Sárgamuskotály 2008

Egy viszonylag ritka fajta a vidékünkön, de nem tájidegen. Szebb évjáratokban készülhet belőle desszertbor, most ez még nem az igazi. Van benne némi maradék cukor, de annyi nem volt, hogy az aszalt kajszis-borhabos piskótával felvegye a versenyt, mellette a savak jöttek ki. Illatban reményt keltő, nem lesz rossz ez a fajta ide, csak még azért pár év kísérletezés elkel vele.