Kérem Várjon!
Cikkek
Kadarkák a ringben
Borboksz a Kalamárisban
kenszei
2014 October 31.

A kadarkák megmérettetésével folytatódott a Kalamáris Borbisztró és Vinotéka csapata által életre hívott Bor Boksz rendezvénysorozat. A szokásoknak megfelelően menetekre osztva, súlycsoportonként versengtek egymással a tételek, vakon, kék, illetve piros színekkel megjelölt palackokból érkeztek a borok. Hogy mennyire nehéz tud lenni ennyi kadarka kóstolása és értékelése teljesen vakon, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az este állandó házigazdája Szabó Zoltán és a mohácsi Planina Borház motorja, Horváth Zoltán is hibásan tippelte meg az első két párosítás leosztását (aztán szinte hiba nélkül vitték végig a többi menetet). Telt ház és izgalmas borok, igazán remek estének ígérkezett!

0. Menet:

Planina Mohácsi Kadarka 2013

Kedves bor illatában és ízében is, édes-fűszeres, kadarkás, de nem mélyen rétegzett. Amivel rendelkezik, az viszont arányos és szerethető. Ivós, egyre nagyobb kortyokra sarkall. Nem kiemelkedő kadarkás évjárat őszinte kadarkája.

Pehelysúly:

Koch Hajós-Bajai Kadarka 2013 – Schieber Szekszárdi Kadarka 2012

A Koch Csaba a mohácsi kadarkához hasonlóan őszintén hozta a 13-as évjáratot, könnyedség, légies korty, pici alkoholhangsúly a végén. Nem tud és nem is akar sok lenni, bárhol, bármikor kategória, hozza a fajtajelleget is, szerettük, jól esett kortyolni, a közönség is ezt szavazta meg az első „menet” győzteseként. A Schieber kadarka eggyel korábbi évjáratból egészen mást hozott, sötét színt, mélyebb tónusokat. Sokkal vörösborosabb élményt nyújtott, mint egy átlagos kadarka, tapintható tanninossággal, széles és nem igazán lendületes korttyal. A kitűnő évjárat ellenére is kevésbé hozta a fajtajegyeket, picit laposnak és üresnek éreztük a kortyot.

Könnyűsúly:

Balla Géza Ménesi Kadarka 2012 – Vesztergombi József Szekszárdi Kadarka 2012

Balla Géza kadarkája az évjárathoz méretezett testtel és alkohollal érkezett, de nem éreztük túlzónak. A szerkezet bírta a meleg és száraz évjárat adottságai, a hordós jegyek élénkek, de abszolút nem lógnak ki a struktúrából. Nagy, de nem rusztikus, zömök, de nem kockás versenyző, mindenképpen egyedi stílus. A Remete kadarka kissé zavart arcát mutatta, itt nem simult a szerkezetbe a hordó tökéletesen, az illat is billeget a tisztaság határán. A korty eléggé rusztikus volt, a csersav sem találta a helyét a kortyban. Nem akart és nem is tudott szépnek látszani az este folyamán, pedig a kóstoló végén visszatértünk rá. A közönség pontosan kettéoszlott, így ez a „menet” döntetlennel végződött.

Váltósúly:

Günzer Zoltán Villányi Kadarka 2011 – Eszterbauer Nagyapám Szekszárdi Kadarka 2013

A villányi versenyző elsőre nagyon fás volt, vaníliával, élénk pörkölt jegyekkel. Levegőn javult a helyzet, de még mindig inkább a fa került előtérbe és nem a fajta. Vanília ízben is, kissé elnyúló ízek, alacsony sav- és magas alkoholérzet. A Nagyapám kadarka viszont igazi életörömet fokozó tétel, öröm volt beleinni. Édes-fűszeres az illat, de kicsit zárkózott, nem igazán robban a pohárban, mindenesetre nagyon kadarkás. A korty arányos, tartalmas és lendületes, abszolút élvezetes édes-savanyú zárással. Jó, de nem kilógó savak, tartalmas, telt ízek. A közönség is ezt értékelte többre, szerintük is teljesen jogosan.

Középsúly:

Bock Villányi Kadarka Selection 2013 – Heimann Szekszárdi Kadarka 2013

Vitathatatlanul ez volt a legerősebb párosítás, mindkét tétel nagyon komoly minőségi színvonalat képviselt, kiemelkedtek az este borai közül. Egyértelműen a legszebb villányi kadarka volt a Bock Pince Fekete-hegyről szelektált tétele. Enyhén töppedt illatok a sok gyümölcs mellett, fahéjjal nyakon öntve, izgalmas, egészen mélyen szippantható. Érezhető a hordó illatban és ízben is, de nagyon ízléses, nem túlzó, pontosan illik az összképbe. Koncentrált, nagyon tartalmas és élvezetes a korty az első kortytól a lecsengésig. Ízig-vérig kadarka, és inni is jólesik. A Heimann kadarka nálunk és a közönségnél is mindent vitt, saját súlycsoportját is megnyerte és ez bizonyult az este abszolút győztesének is. Kedves, tartalmas, részletgazdag, lendületes, mestermunka. Ilyen kóstolási jegyzetek mellett talán nem nagyon kell magyarázni a tételt, minden apró rezdülésén érződik az odafigyelés, a gondosság, a letisztultság. A tökéletesség határait súrolgatja, és örömteli módon nem akar más lenni, mint ami, vérbeli kadarka!

Nehézsúly:

Sauska Villányi Kadarka 2012 – Sebestyén Iván-völgyi Szekszárdi Kadarka 2011

Komoly és nagy anyag volt a Sauska kadarka, intelligens és stílusos fahasználattal. Hogy ez a (francia tölgy) hordó illik-e a kadarkához vagy sem, az egy újabb értekezés tárgyát képezné, és nem is tudnék biztosan állást foglalni. A bor egyenes vonalvezetésű, szépen hangolt, de talán egy árnyalattal kevesebbet tud megmutatni a kadarkából, vörösborosabb, szinte harapható. Érdekes stílustanulmány, nem tudom, hogy készül-e még az országban ehhez hasonló kadarka, a közönséget mindenesetre meggyőzte, nagy fölénnyel hozta az utolsó „menetet” a szekszárdi ellenében. Az Iván-völgyi kadarka egészen másként élt emlékeinkben, ezen az estén, ebben a sorban az egyik legfáradtabbnak tűnt, elsősorban tercier jegyek vezették. Érezhetően szelektált, nagy alapanyag, egészen széles a szájban, de az estén valamiért egy barátságtalan öregúrra emlékeztetett, nem akart hízelegni nekünk.

A kadarkák a várakozásoknak megfelelően nem okoztak csalódást, nagyon izgalmas és tanulságos volt a különböző árkategóriák, borkészítési stílusok között barangolni. Ezerarcú és nagyon értékes fajta a kadarka, ez nem is lehet kérdéses. Az este zárásaként a kadarkához komponált vacsora érkezett az asztalokhoz, a sertés szűz gerslis lecsóval és rósejbni burgonyával passzolt a kadarkák többségéhez, érdekes volt látni viszont, hogy a komolyabb hordóhasználat egyértelműen csökkenti a kadarka gasztronómiai felhasználhatóságát.