Kérem Várjon!
Cikkek
Egy hegyközség, hány szavazat?
Az új hegyközségi törvényről
RMP
2013 April 25.

Sokat megélt már működése 19 éve alatt a magyar hegyközségi rendszer, amelynek életében most a tavalyi év utolsó ülésnapján elfogadott, új hegyközségi törvény kavarja fel az állóvizet. A Pécsi Borozó azt próbálta feltérképezni, mivel jár az átállás: zavar következik, vagy éppen hogy nő az ágazat versenyképessége? Mennyit ér a kistermelők szavazata, és ki fizeti a hegybírót?

Önálló képviselői indítványként nyújtotta be az új hegyközségi törvényről szóló javaslatát még 2012. októberben Tiffán Zsolt borász, kormánypárti képviselő. A Mezőgazdasági Bizottság a javaslatot akkor levette a napirendről, de a képviselő két hónappal később benyújtott új javaslatát az Országgyűlés december 17-i ülésén elfogadta. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) ugyan tiltakozott és az államfőt is további megfontolásra kérte, a törvény idén mégis hatályba lépett.

Horváth Csaba, a HNT főtitkára lapunknak elmondta: A mi véleményünk az volt, hogy a hegyközségi törvény alkalmas a szervezet kezelésére, ezért nem új törvényre lett volna szükség, hanem a régi aktualizálásra. Ez rengeteg kényelmetlenségtől megkímélt volna mindenkit. A főtitkár szerint az új törvénynek már a megszületése előtti állapot is botrányokkal terhelt volt. Tiffán úr elfelejtett egyeztetni, holott neki erre vonatkozóan kötelezettségei vannak. A törvény előírta, hogy a hegyközségeket tájékoztatni kell, és véleményükre érdemi választ kell adni. Az október 1-jén beterjesztett verzió ezeknek a feltételeknek nem felelt meg, nem véletlen, hogy az illetékes parlamenti bizottság le is vette ezt a napirendről. A VM irányításával lezajlott egyeztetés bizonyos területeken hozott előrelépést, javította az előterjesztést, de bizonyos részekre sajnos nem terjedt ki – tette hozzá Horváth Csaba. A főtitkár szerint a törvény még nagyon sokszor fog módosulni, és komoly kellemetlenségnek nevezte, hogy az Országgyűlés az utolsó ülésnapon fogadta el a javaslatot, majd az év elején máris neki kell állni az átállásnak és a végrehajtásnak.

A lapunk által megküldött kérdésekre a törvényt kezdeményező képviselő nem válaszolt, de a HVG november 21-én megjelent interjújában úgy vélekedett: Úgy gondolom, néhányan túlságosan hisztérikusan reagáltak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsából. Ez a reakció nem a tagság általános véleményét tükrözte, szerintem inkább a HNT vezetésének néhány tagja ijedt meg attól, hogy esetlegesen el fogja veszíteni az eddigi befolyását. Úgy vélem, az jelentené a kitörést, ha a hegyközségekben az arra alkalmas borászok nagyobb súlyt kapnának.

Egy tag, hány szavazat

Eddig a 125 magyarországi hegyközség mintegy 73 ezer tagját egyenlő szavazati jog illette meg a köztestületek közgyűlésében, szám szerint minden tagot egy. Az új törvény szerint az úgy nevezett „szőlészeti termelőnek” (aki borszőlőültetvényének termését árutermelés céljából feldolgozza, illetve értékesíti, vagy 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel) ültetvénye területe alapján minden megkezdett hektár után jár egy szavazat, a szőlőültetvénnyel nem rendelkező borászati termelőt pedig egy szavazat illeti meg. (Továbbá egy tag az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja.)

Ez praktikus okokból is igazságtalan lehet, ahogy erre Schmidt Győző, a Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke lapunk kérdésére válaszolva felhívta a figyelmet. Munkáltatója, a Danubiana Kft. például várhatóan 6 millió forint feletti járulékot fizet be a hegyközségi kasszába (hiszen a borászati termelő hegyközségi tag esetében ezt a feldolgozott bormennyiség alapján kell megállapítani), a fentiek szerint mégis csak egy szavazat illeti meg a közgyűlésben.

Schmidt Győző szerint további gyakorlati nehézséget jelent, hogy a gazdasági társaság mint tag a jogait a hegyközségben csak a cégbírósági bejegyzés szerinti képviseletre jogosult személy útján gyakorolhatja, nem elég egy szabályszerű meghatalmazás, ami pedig a legtöbb hatóság számára is megfelelő.

A HNT főtitkára elvi aggályait sorolja: Azzal, hogy területalapúvá tesszük a szavazati rendszert, a gazdasági társaságok elvét visszük be egy köztestületbe. Például a szekszárdi borvidék esetében körülbelül 18 tagnak van összesen 250 szavazata, és 280 tagnak szintén ugyanennyi. Ha a nagyobb területtel rendelkező 16 ember elmegy az ülésre, a kisebb tagok szavazataira nincs is szükség. Ennek pedig – bár lehet, hogy nagyon hatékony – nem jó az üzenete. A főtitkár szerint ezek után aligha elvárható, hogy a tagok részt vegyenek az üléseken, a hegyközség munkájában, pláne hogy a szervezetben a tagok jogai és kötelezettségei korábban azonosak voltak.

Ki fizeti a hegybírót?

A Pécsi Borozó kérdésére Bodri István, a Szekszárdi Hegyközség elnöke úgy vélekedett, az új törvény megszületése már nagyon időszerű volt és az számos fontos, hasznos újítást tartalmaz. A hegyközségi elnök szerint a most még nem egyértelmű változások a gyakorlatban hamarosan kialakulnak. Erre megfelelő fórum is lesz, a törvény szerint legkésőbb 2013. március 31-ig minden hegyközség összeül, tisztségviselőket és küldötteket választ. 2013 a hegyközségeknél így a szavazások éve lesz, még ha várhatóan sok helyen újraválasztják is a tisztségviselőket.

Idén azonban már nem választanak (vagy választanak újra) hegybírót, a poszt ugyanis az új törvény értelmében függetlenné válik a hegyközségtől. A hegybíró a közigazgatási hatósági ügyek viteléért felelős személy, a hegyközség gyakorlati végrehajtással kapcsolatos feladatait látja el, közvetlen és szoros együttműködésben a tagokkal. Az új törvény értelmében a hegyközségi választmány a hegybíró személyére csak javaslatot tesz, a munkáltatói jogokat a kinevezés és felmentés tekintetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, más munkáltatói jogok tekintetében a hegyközségi tanács titkára (vagy egy hegyközségből álló borvidék esetén a HTN főtitkára) gyakorolja.

Bár a hegybírókkal kapcsolatban a HNT felelőssége és feladatköre ezzel nőtt, a szervezet főtitkárának maradtak aggályai. A törvény például előírja, hogy a hegybíró számára a minimálbér kétszeresét kell kifizetni, és a gyakorlatban nem csak a munkabérről kell gondoskodni, de a munkavégzés egyéb feltételeiről is. A HNT főtitkára sorolja a tételeket: iroda, internetkapcsolat, telefon, gépkocsi a kiszálláshoz. Horváth Csaba szerint, amíg a hegyközség volt a munkáltató, addig ezeket a szükséges szolgáltatásokat a köztestület biztosította. Kétséges, hogy egy esetleg számukra idegen hegybíró számára is felajánlják ezeket. Álláspontja szerint mindenesetre a HNT-nek nincs erre forrása: Sőt, a 2013-ban számunkra rendelkezésre álló költségvetési forrás is csak a hegybírók bérének és járulékának kétharmadára lenne elegendő.

Nagy Gergely siklósi hegybíró, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára szerint a termelőket érintő ügyintézést a törvény hatálybalépése óta is probléma nélkül zajlik, kollégáival együtt törekedtek arra, hogy az átmenet a rendtartási-közigazgatási feladatok végrehajtása kapcsán is zökkenőmentes legyen. Horváth Csaba, a HNT főtitkára bírálta a jogalkotót, amiért nem voltak megfelelő számban átmeneti intézkedések. Lapunk kérdésére válaszolva úgy vélte: Hatályon kívül helyezésre került az 1994. évi CII. törvény, de a mostani törvény csak a tisztújítást követően kellett volna, hogy hatályba lépjen, erről mégsem rendelkeztek. Joghézagok vannak, a hegyközségnek például a korábbi, még hatályos alapszabályuk szerint kell működni, ezek azonban számos ponton ellenétben lehetnek a közben hatályba lépett törvénnyel. Bár elismerte, hogy vannak tisztázandó részletkérdések, Nagy Gergely hegybíró a Pécsi Borozónak úgy fogalmazott: Bízom benne, hogy a tagok a lehető legkevesebbet érzékelik abból, hogy a változások miatt megsokasodtak a teendők.

Még változhat

Bár a Pécsi Borozó megjelenésekor az új hegyközségi törvény már hatályba lépett és végrehajtását az érintettek meg is kezdték, több általunk megszólaltatott tisztségviselő is utalt arra, hogy folynak további egyeztetések a jogszabály egyes részleteinek finomításáról, de olyan módosításokról is tárgyalták már, amelyet az óta levettek a napirendről. A HNT főtitkára szerint kapkodásra utalhat az, hogy ők januárban kaptak olyan véleményezésre megküldött joganyagot, amelyet pénteken 21 órakor vettek kézhez, és amelyre hétfő fél 10-ig be kellett adniuk egyeztetett álláspontjukat.