Kérem Várjon!
Cikkek
Dr. Etil és Mr. Máj
Borlabor 2.
Harka Éva
2013 October 31.

A borok tudnak lenyűgözőek lenni, ám a bennük lévő alkohol lehetséges következményei már annál kevésbé vonzók. Akinek nem inge, ne vegye magára, de tudni és beszélni mindenképpen kell az alkoholizmusról. Dr. Szemelyácz János addiktológussal beszélgettünk.

Több elmélet van arról, hogyan alakul ki az alkoholizmus. Az amerikai Cloninger több ezer alkoholbeteget vizsgált meg. Arra a következtetésre jutott, hogy az alkoholisták egyik típusa függ a jutalomtól, el akarja kerülni a büntetést, és nem élménykereső. Vannak férfiak és nők is, akik alkoholisták, de ebben a csoportban nem volt igazán jellemző a nemi különbség.

Általában 20 éves koruk után kezdtek inni, amikorra már legtöbbször kialakult egzisztenciával rendelkeztek, munkájuk, családjuk, gyerekük volt, és általában problémák – válás, munkahelyi gondok, más kapcsolati konfliktus – kapcsán kezdtek inni. Ők azok, akik ha beleakadnak egy problémába, leisszák magukat, ez a problémamegoldásuk, én-védő mechanizmusuk, amikor pedig kijózanodnak, bűntudatuk van, megpróbálnak mindent visszacsinálni, de a gondok nyomasztó súlyának a hatására ismét az italhoz nyúlnak. Olyan ez, mint egy tanulási folyamat: bármilyen akadályba ütköznek, inni kezdenek. Így lassan elkezd lepusztulni körülöttük minden, és belecsúsznak egy alkoholos életútba.

A másik csoport ennek az ellenkezője. Általában férfiak, impulzívak, és 20 éves koruk előtt kezdtek inni, gyakran az apjuk is alkoholista volt. Az ebbe a csoportba tartozók nem addig isznak, míg el nem vesztik a kontrollt, hanem akkor válnak agresszívvé, ha nincs alkohol a szervezetükben. Már fiatal korban lehet látni, hogy valaki függő módon iszik-e: ha tízen elkezdenek alkoholt inni, 8–9 ember szimplán csak részeg lesz, de egy-két ember számára a világ válik otthonosabbá. A kettes típusnál nagy a genetikai háttér jelentősége, az egyes típusnál inkább szociálpszichológiai jellemzők, környezeti faktorok hatása okozza a az alkoholbetegséget. Az első típusra azt mondjuk, hogy áldott jó ember, csak amikor iszik, akkor nem, a másodikra meg, hogy neki kell az az alkoholszint, hogy tudjon működni.

                                                                                                                     Illusztráció: scham

A kérdés persze az, hogy mikortól nevezhetünk valakit alkoholistának? A diagnosztika alapja egy hét-jellemzős kritériumsor: az illető az elmúlt 12 hónapban többször volt ittas; folyamatos vágyat érez azután, hogy alkoholt igyon; fizikai elvonási tünetei vannak (például remeg a keze); nem sikeres a társadalmi szerepeiben; többször megpróbált már leszokni, de sikertelenül; látja és tudja a tüneteket, mégsem tud leállni; toleránsabb, vagyis egyre többet kell innia ahhoz, hogy lerészegedjen. Ha ebből a hétből három fennáll, alkoholizmusról beszélhetünk.

Ma Magyarországon 7–800 000 fő érintett, akik mellett általában találunk egy társfüggőt és egy családot is, vagyis nagyjából a magyar lakosság felét érinti valahogyan az alkoholbetegség. Az alkoholistáknak viszont mindössze 5–7%-a jut el gyógykezelésre. Pécsett a 90-es években működött egy alkoholgondozó, ami később a Pszichiátriai- gondozóba olvasztva sorvadt el – mondja a szakember, aki az INDIT Közalapítvánnyal egy pályázati forrásnak köszönhetően éppen egy, az akkorihoz hasonló intézet kialakításán dolgozik, ami várhatóan jövő tavasszal kezdhet majd működni.

A szociokulturális közeg miatt, – vagyis az olyasmik, mint a Halál a májra! partik és az ún.binge drinking-ek, amiken a minél gyorsabb lerészegedés a cél –, a szakember szerint leginkább a fiatalok veszélyeztetettek.

A dohányzással kapcsolatban jóval kevésbé vagyunk elnézőek, az alkohollal viszont a magyar társadalom túlzott mértékben toleráns, és az emberek csak akkor kapnak észbe, amikor már nagy baj van. A pszichoaktív szerek sorában – a szervkárosító hatás tekintetében – az alkohol a legrosszabbal, a nikotinnal van versenyben – és pont ezek a legálisak. De nem vagyok a teljes tiltás híve, a kulcs a mértékletesség lenne – szögezi le dr. Szemelyácz János, majd hozzáteszi: „Kardfogú tigrisből kevés van a városban, de ezek a szerek itt vannak, és aki túl korán találkozik velük, azokból nem biztos, hogy az lesz, aki lehetett volna. Az alkoholt sem kiűzni kéne az életünkből, de a helyén kéne kezelni. Senki nem akar függő lenni.