Kérem Várjon!
Cikkek
Arcot a bornak
Borcímkék a Pannon Borrégióból
Radics M. Péter
2009 September 22.

Hogy miért fontos az eredeti, ütős és kreatív borcímke a palackon? Gyárthatnánk az ideológiát és a magyarázatot hosszan, de az és kész. Segít megismertetni, eladni a bort, és eleve jobb érzés ajándékozni vagy éppen csak meginni is. Ha szép a borcímke. Mostanában pedig találkoztunk néhány kiugróan stílusos pannon borcímkével.

A Pécsi Borvidék ígéretes borászata a mohácsi Planina Borház, szerelmünk első látásra született. Még a Pécsi Borozó első számához kaptunk kóstolásra a borászat Lárfa küvéjéből, és mielőtt a teszt vakká válhatott volna, beleszerettünk (sőt). A busó álarcot ábrázoló frappáns és figyelemfelkeltő címke készítője a dél-magyarországi származású fiatal képzőművész, Tatai Tibor.

„Egy barátom sok év poháremelgetés után, egyszer csak azt mondta: rájöttem nem minden bor egyforma. Minden bor más-más karakterű. Ezért a címke sem lehet sablonos. Nem követhet trendeket, a borról, a vidékről és az alkotójáról kell mesélnie. Ha egy csomagolás nem jó, akkor nem lesz kerek a történet. Akkor működik minden, ha a címke rávesz a kóstolásra és a pohárba öntött nedű ízével harmonizál” – Tibor kérésemre részletesen mesél arról, mi ihlette, mire gondolt, miért vállalt címke-tervezést.

Abban azonban nagyjából egyetértünk, mi is a címke szerepe: „Nem mindegy kinek készül. Ha egy híres borvidéken gazdálkodik a borász, akkor a hely neve segíthet eladni a bort. Ha a pincészet neve ismert, akkor a név kiemelése válhat szükségessé, de ha egyik sem, akkor szabad a pálya. A célja, hogy egy átlag vásárló, aki bemegy a boltba, vagy meglátja valahol a borosüveget, egyből felkeltse az érdeklődését. Hogy vegye le a polcról és kóstolja meg”. És különben is: „A mohácsi egy elfeledett borvidék és a Zoli [Horváth Zoltán, a Planina Borház vezetője] is fiatal borász. Sem a tájegység, sem a név nem marketing-képes. Tehát, ide egy ütős díszcímke kell.”
 


A mohácsi Planina részére két címkecsaládot kellett terveznie. Az egyik fiatalos, játékos, míg a másik exkluzívabb, a prémium borcsaládhoz készült. Magyar-horvát-sokac-mohács-baranyai, vadászhatunk ezer jelzőt a dél-baranyai multikulti precíz leírására, de ő grafikában már jobban megfogta: „Zoli aktívan részt vesz a város közösségi életének ápolásában, hagyományokat éleszt újra, tambura zenekarával fantasztikus hangulatú borozós estéket varázsol. Ez a hangulat az arculatban megjelenítődik, a borok nevéhez helyi, kulturális, családi történetek kapcsolhatók és e szerint is lettek választva” – mesélte nekünk Tatai.

Tatai Tibor nemrég végzett a Képzőművészeti Egyetemen hallgatója, grafikusként több kiállítása volt, de „borcímke-vonalon” ez az első munkája. Amit mi nagyon nagyra értékelünk.

A Pannon Borrégió közelmúltbeli nagy bemutatkozása volt Budapesten a TOP25, az idén kiemelt huszonötnek választott régióbeli bor prezentációja az érdeklődőknek. Aktív részünk volt abban, hogy a vendégeket borral kínáljuk, és első kézből tapasztalhattuk meg, milyen sikere volt a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet Mandolás nevű prémium cabernet franc borának. Bár a kiválasztást a szakmai zsűri vakteszten végezte, nem tudtuk nem észrevenni, hogy a fogyasztók a bor címkéjéért is rajonganak.
 
A Vylyan Mandolás és Pillangó borainak grafikáit Králik Péter grafikus tervezte, de ismerősek lehetnek munkái a kisharsányi pincészet klasszikus sorozatának címkéiről, neki köszönhető, hogy azokon egy régi villányi monda elevenedik meg, és az új ruhába öltöztetett borok az Ördögszántotta hegyről (Szársomlyó) mesélnek. Králik Péter és családja jelenleg Kisharsányban él, dicséretre méltó a neves pincészet törekvése, hogy helyi művészeket vonjon be a bor külső megjelenésének kialakításába is.
 

 

Péter egyébként főállású grafikusként dolgozik, sok weboldal, plakát vagy csomagolás viseli magán a keze nyomát. Lelkesen mesélt lapunknak arról, hogy a szakmában lezajlott technikai változások milyen hirtelen adtak nagy lehetőséget a tehetséges alkotók kezébe, még ha ennek következményeit nem is lehet előre látni. „Az viszont biztos, hogy nagyon sok tehetséges grafikus munkáival találkozni” – mondta a Pécsi Borozónak, és bár nagyon jól tudja, milyen nehéz néha az alkotási folyamatban művészet és üzlet szempontjait összeegyeztetni, kifejezetten optimista a hazai borcímke-kínálattal kapcsolatban is.

Forrai Ferenc munkái sok helyről, több pincészet címkéiről is ismerősek lehetnek, sok közülük Szekszárdról, ahol Ferenc tinédzser éveit töltötte. Néhány grafikája része a Fekete és a Prantner borpince megjelenésének, de a közelmúltból emlékezetesek tőle a Kerkaborum-borok és a Borműhely kreatív grafikái is, vagy a Balaton mellől a Horváth Borház címkéi.

Kár volna erőltetetten párhuzamokat keresni a három fiatal alkotó munkái között, de az átláthatóság és letisztultság, a visszafogott elegancia és egyediség, a harmónia vagy a klasszikus értékek korszerű értelmezése mindegyikük munkáit jellemzik.

A borcímkék kapcsán sok termelővel hozta össze a munka, tanulságos történetei vannak arról, hogyan lehet megtalálni a közös nevezőt az általa tervezett címkék és a borkészítők személyes elképzelései közt.  „Hallgatom a borászokat, és legtöbbször az elmondott történetek segítenek a tervezésben” – vall arról, ahogy az alkotási folyamat kezdetét veszi.
 
Fontos persze, hogy a túlságosan „hagyományos”, néhol dogmatikus képi asszociációk helyét új értékek és képi világ vegyék át, hiszen a legtöbben csak különösen indokolt esetben figyelünk fel egy érdektelen boroscímkére, amiről mondjuk egy hagyományos pincesor mosolyog ránk.
 
Forrai Ferenc hívta fel rá a figyelmemet, talán az a legfontosabb, hogy címke kommunikáljon a fogyasztóval, hogy meséljen, hogy kapcsolódjon hozzá egy történet. Mindennek akkor is igaznak kell lennie, ha a címke csak addig számít, amíg a vásárló eldönti, melyik palackot emeli le a polcról a boltban, és akkor is, ha a kiürült palackot önálló műalkotásként őrzi meg.
 

A borcímkékkel kapcsolatos optimizmust az is táplálja a megkérdezettekben, hogy a régióban szinte megszámlálhatatlan jó borral találkozni, a borásszal való ismerkedés és az első kóstolások ritkán múlnak el nyom nélkül. Az már a szereplők közös felelőssége, hogy a kitűnő borokhoz méltó megjelenés is kapcsolódjon. A fiatal alkotók folyamatosan bizonyítják, rajtuk már nem múlik ennek megvalósítása.

 

Forrai Ferenc kiállítása

A Pécsi Borozó magazin lapzártája után, 2009. szeptember 18-án, pénteken nyílt meg (a cikkben is szereplő) Forrai Ferenc grafikusművész kiállítása Babits Mihály Művelődési Ház Márványtermében.

A kiállítást és alkotóját Pálos Miklós borász és Baky Péter, a művelődési ház igazgatóhelyettese köszöntötte. Forrai Ferenc borcímkéi október 6-ig tekinthetőek meg a helyszínen.