A cabernet franc lehet a magyar bor egyik kitörési pontja. A Franciaországból származó, Bordeaux-ban ma is meghatározó fajta új otthonra talált Magyarországon, a kicsi, vastag héjú bogyókat adó szőlő ugyanis képes arra, hogy komplex, nagy ívű, a terroir adottságokat megjelenítő bort készítsenek belőle. Miközben Franciaországban már több mint négyszáz éve szüretelik a tőkékről, a fajta Magyarországon nem volt ismeretlen, igaz, leginkább különlegességként tartották számon. E. 11-es klónját Egerben szelektálták. Elterjedni az 1985-ös állami elismerés után kezdett, de az igazi lökést a kilencvenes évek végére datálható. Bár a cabernet franc a magyarországi vörösboros vidékeken mindenhol fellelhető, s nagy szerepe van Egerben is, látványos áttörésről a Pannon Borrégióval kapcsolatban beszélhetünk.

A hamburgi muskotály nem tartozik a legnépszerűbb fajták közé Magyarországon. Pedig talán nem vagyok egyedül vele, hogy oly élénken élnek még az emlékek bennem az otthoni, kiskerti hamburgikról. És kellemesek azok az emlékek. Tiszta és nagyon szép gyümölcsök jutnak eszembe. Sok helyütt találkozhatunk vele a nagyvilágban, a legnagyobb területekkel Franciaország, Kalifornia, Görögország és Románia rendelkezik. De kérdésre zoranka is egyszerre sorolja nekem a szerb hamburgikat (rozéban akár). Alapvetően azért népszerű fajtáról van szó, kicsit talán megkopott renoméval. Eredete bizonytalan, legutóbb az alexandriai muskotály és a frankenthali trollinger fajták gyermekének vélték. Hozzánk állítólag valamikor a 18. század közepén került. 

„Részletek egy soha el nem készülő szakácskönyvből”, sokak számára cseng ismerősen ez a mondat, hiszen így kezdődik a „Toma konyha” gasztroblog. Aki írja: Szabó Attila „egy hedonista festő”, más néven Toma. Oldala idén tavasszal fogadta az egymilliomodik látogatóját,  és Attila úgy érezte, ekkora érdeklődés megérdemel egy személyes találkozást az olvasókkal, ezért a Facebookon játékot hirdetett.