Kérem Várjon!
Cikkek
Francos triumvirátus
Három bor: Riczu-Stier Cabernet Franc 2011-2013
zoranka
2015 október 14.

Mindenféle apropók hozták úgy, hogy egyszerre volt nálam három palack, három különböző évjárat a siklósi Riczu-Stier Pincészet cabernet franc-jából. Micsoda lúzerség lett volna nem egyszerre bontani őket. És micsoda pazarlás, hogy egy magányos hétfő estén egyedül bontottam meg három bort. Nézzük csak, milyenek voltak a 2014 előtti szép évek.

Ritkán bontok három bort egyetlen estén, főleg, ha egyedül vagyok. De ez egyedülálló alkalom volt, csendben, nyugalomban kóstolgatni, mit is érzek ki három évjárat kapcsán. Volt, aki szerint 2012 volt a legjobb évjárat mind közül, nem lett sok szőlő, de azok energiabombák. Mások szerint 2011 kiegyensúlyozottabb volt és hosszabb érlelésre szánt borok készülhettek. A szegény 2013 ritkán kap ok voksot, pedig szerintem van benne fantázia.

A cabernet franc kapcsán mostanában sokat beszélgetünk, vajon jó út ez Villánynak, vajon milyen az igazi Villányi Franc? Értjük-e mit jelent a prémium é szuperprémium közti különbség, lehet-e csak magas árfekvésben kommunikálni és elfogadtatni? Vagy csak így lehet? Több kérdés van még, mint válasz, majd november végén (ha minden igaz, pont 21-én) lesz Villányi Franc-nap Villányban, erről hamarosan részletesebben is írunk.

De most lássuk a három bort.

Riczu-Stier Cabernet Franc 2011

Amit az illatoknál feljegyeztem: aszalt áfonya, dohány. Olyan ez a bor, mint amikor belépünk egy könyvtárszobába, dolgozóba, de legalább szivarszobába, leülünk egy fotelbe, vagy íróasztal mellé. Érzed a könyvek illatát, a dohányét, van kora a levegőnek és mégis van benne izgalom. Ahogy belekortyolunk, érett, összeállt, arányos bort találunk, besimult hordó, a hordófűszer diszkrétebb, mint korábban. Az érlelési aromák erősödtek fel, ugyanakkor még vibrál, még működik, még kívánjuk mellé a húst. Szilva, aszalt és friss, lekvár és füstölt. Ez nekem a domináns, de ahogy hagyom telni az időt, egyre több illat jön, egyre több emlék villan be. Krémes vanília, áfonya, kókusztej, szeder, szegfűszeg. Bársony és finom parfüm. Moderált tannin, enyhe cserzett bőr, belefér az alkohol is, bár nem kevés, némi tüzet visz a rendszerbe. Összességében egy szépen érett bor, nekem most tetszik eddig a legjobban. 91-93/100 pont.

Riczu-Stier Cabernet Franc 2012

Illatában kávé mindenek felett. Nagyon kávézacc az első feeling. Ha gyümölcsöt kellene mondani, akkor szedersűrítmény. Áfonyalekvár. Likőr. Kakukkfű. Kortyban is nehézbombázó. A tanninérzet fokozódik, vastag, remeg a föld a talpa alatt. Hordófűszerek, vanília, kókusz, pörkölt mogyoró és pisztácia. Kicsit puncsos a vége, nekem túlzottan erőből jön, van kétségtelen, aki ezt szereti, előle nincs menekvés, a száj nem feled. A alkoholérzet itt erősebb, de nem zavaróan, minden sok mellette is. Egyre inkább édesgyökeres, ahogy levegőzik. Nem vagyok kondis típus, nekem most ez jött be legkevésbé. 87-89/100 pont.

Riczu-Stier Villányi Franc 2013

Illatában karamell, frissen lefőzött kávé, aszalványok, kékáfonya. Van hordófűszeresség, de ellenpontozza, hogy egész életrevaló savak vibrálnak benne. Kortyban is a krémes, csokis, kávés vonalat viszi, de ebbe bizony erdei bogyósokat kevertek. Nincs túlérés, édes-savanykás bogyók roppannak szét. A málna visz bele talán kis lekvárt is, de az összkép biztató. A kis kuszasággal együtt, amit majd belefésül az idő, ebben az irányban el tudnám képzelni a Villányi Franc-t, ez a melegebb, hordófűszeresebb csokis-krémesebb vonal, ami mellé a hűvösebb, fűszeresebb, gyümölcsösebb, szikárabb szál is elfér. 89-91/100 pont

Nem biztos, hogy 2012 lesz a kedvenc évjáratom nekem túl sok és túl tömény, amit legtöbbször onnan kapok. Előtte – utána izgalmasabb borok születtek, nem akkorák, az igaz, de rétegzettebbek, játékosabbak, élénkebbek és gyümölcsösebbek. Valahogy kedvesebbek és jobban össze lehet velük bújni, könnyebb velük összebútorozni. Bútort cipelni majd a tizenketteseket hívom.

Ettől persze egyik bort sem írnám le. Jól elkészített munkák, ami a palackokban van, értékes. Itt jön be a szubjektum, vagy az iskolák szerepe. Ezért voksolok ilyen sorrendben, ezért ezek a pontok, a borokban én így vagyok. És az benne, a szép, hogy lehet játszani, sorrenddel, pontokkal, de tükrözik, ma milyen Villány, ma milyen a villányi franc. Biztos vagyok benne, hogy lesznek még szebb borok is, de értékeljük a köztes állomásokat.  Nem csak ezeknél a boroknál, ennél a pincészetnél.

Legolvasottabb
Hirdetés
Legfrissebb